Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam 1997. évi 2. füzet A MÉRGESI ÁRVÍZI SZÜKSÉGTÁROZÓ VÍZVISSZAVEZETÖ MŰTÁRGYÁNAK ÉPÍTÉSE NAGY SÁNDOR Az 1995. évi decemberi Körös-völgyi árvíz során, a Kettős-Körös jobb part 5+650 tkm szelvényében 1995. december 30-án 01 óra 30 perckor került sor a mérgesi árvízi szükségtározót megnyitására (Szlávik-Galbáts-Kiss 1996). A megnyitás a most épülő vízvisszavezető műtárgy helyén kotrógéppel történt, mivel a robbantás feltételei nem voltak adottak (1. ábra). A tározó és a folyó vízszintje 1996. január 2-án egyenlítődött ki. Ekkorra a vízáramlás nemcsak a töltést mosta ki teljes mélységében, hanem a töltésnyílás közepén további 2,0 m mélységű kopolyát is. A gravitációs vízvisszavezetés érdekében az ideiglenes elzáró Larssen-fal 107 fm hosszúságú - töltéssel párhuzamos — oldalán 4 db 2,0 szélességű kaput nyitottak a szádlemezek részleges, 86,00 m В.

f. szintig történő felhúzásával (Pálinkás 1996). A folyó gyors ütemű apadása miatt a vízvisszavezetés vízlépcső mérete január 20-ára elérte a 2,20 m-t, és a kopolya fenékszintje 1,5 m-rel tovább mélyült. Ekkor a felhúzott lemezekből és bennmaradó kaputámaszokból álló kapuszerkezet összeomlott, így azt a víz útjából el kellett távolítani. A tározó kopolyán keresztül történő gravitációs leürítése január 31-ig folytatódott. Ezidő alatt a kopolya fenékszintje további 2,90 m-rel mélyült. A kopolya teljes mélysége természetes úton elérte a 6,5 m-t, amelyet a visszatöltés megkezdése előtt február 12-én-a laza, átázott földanyag eltávolítása érdekében-7,5 m-ig kotrógéppel tovább mélyítettük (2. ábra). A 83,50 m В.

f. szint alatti ún. kis kopolya földfeltöltése február 13 és február 24 között valósult meg, míg a teljes kopolyaterület 84,00 m B.f. szintre történő emelése február 25-február 29 között került sor, összesen 6556 m

3 föld téli körülmények között történő beépítésével. A mérgesi árvízi szükségtározó eddigi üzemelési tapasztalatai — beleértve az 1980-as Kettős-, és Sebes-Körös felőli töltés megnyitásokat is (Szlávik 1982)—azt mutatták, hogy a tetemes helyreállítási többlet költségekkel járó kopolya kimélyülést megkezdett árvízvédekezéskor már nem lehet elkerülni. A kopolya kimélyülés 2/3-át a víz visszavezetése okozza, ezért a károkozás nélküli gravitációs vízvisszavezetés lehetőségét biztosító ún. vízvisszavezető műtárgy építése sorrendiségét tekintve fontosabb, mint a vízbeeresztő (megnyitási) műtárgy, amely kialakítása révén - rendszerint emelt szintű küszöbbiztosítás feletti földmű robbantásra előkészítve — a helyreállítási károk teljes mértékben nem takaríthatók meg. A kézirat érkezett: 1997. III. 17. NagySándor oki. mérnök a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVÍZIG, Gyula) árvízvédelmi műszaki ügyintézője.