Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
2. füzet - Fejes Béla: A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete
A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete 203 Hamarosan megindul Becsehely község csatornahálózatának kivitelezési munkálata is. Egyúttal bővíteni kell a tószerdahelyi szennyvíztisztító telepet is, 300 m 3/d tisztító kapacitással. Engedély alapján a valkonyai szippantott szennyvíz is a tótszerdahelyi telepre kerül. A beruházásra a település 56 240 000 Ft-ot kapott összesen 1996-98ra a Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Kacorlak csatornahálózatának befejezéséhez 1996-ra 19 000 000 Ft-ot kapott a Területfejlesztési Tanácstól. Folyamatban van a pacsai szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának tervezése is. Erre mindazért van szükség, mert két település: Zalaszentmihály és Pölöske szennyvizeit is ide kívánják bevezetni. Természetesen egyidőben készül a két település közműves csatornahálózatának terve is. A két település a Zala vízgyűjtő területén fekszik, mely I. vízminőségi területi kategóriát jelent. Lovászi szennyvíztisztító telepének rekonstrukciós engedélyezési terve (mely a tisztító telep kapacitás bővítését szolgálja), három település (Kerkateskánd, Lenti-Máhomfa és Szécsisziget) szennyvíz-rákötését tartalmazza. Mindhárom település szennyvízcsatornázásának vízjogi létesítési engedélyét 1996-ban adták ki. Még ezen engedélyezési eljárást megelőzően — 1994-ben — ugyancsak a lovászi telep rekonstrukciójára a BME készített tervet. A telep bővítése mellett Dobri, Tormafölde, Szécsisziget, Tornyiszentmiklós, Kerkateskánd, esetleg Kerkaszentkirály települések közműves csatornázását oldották volna meg. Ezt követően ezen műszaki megoldással már nem foglalkoztak. Végül is az előbbi 6 település közül csak kettő csatornázásának megoldása látszik megvalósulónak — legalábbis vízjogi létesítési engedéllyel már rendelkezik (Kerkateskánd és Szécsisziget). Az utóbbi években üzembelépő szennyvíztisztító telepek alulterheltek. A csatornák, szennyvíztisztítók kihasználtsága alacsony, illetve a közeljövőben nem is lesz megfelelő. Kevés a szárazidei szennyvízmennyiség, ami a telepre érkezik. Ennek okai többek mellett: csökken a lakossági vízfogyasztás, ebből érthetően a keletkező szennyvíz mennyisége is, továbbá az ipari üzemek által kibocsátott szennyvíz mennyisége sem növekszik. A rákötések vonatkozásában viszont ördögi kör alakul ki, az alacsony rákötési hányad önmagában is díjnövelő hatású, amely viszont csökkenti a rákötések további mennyiségét. 3. Engedélyezési (hatósági) munkák Az önkormányzatok jelenleg különböző forrásokból jutnak támogatáshoz, amit a vízgyűjtőn elsősorban a közműves szennyvízcsatornázás terén vesznek igénybe. A céltámogatás hatósági oldalról: A pályázatok benyújtásának egyik feltételeként a vízjogi létesítési engedély megléte volt előírva. Az önkormányzatok sajnos nem folyamatosan készítették elő a fejlesztéseket. A pályázatok benyújtási határidejét megelőzően kampányszerű tervezési munka folyt és kampányszerű volt az engedélyezési kérelmek benyújtása is.