Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
2. füzet - Fejes Béla: A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete
A Mura vízgyűjtőjén fekvő települések vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási helyzete 193 I. táblázat Ivóvízfogyasztás a Mura vízgyűjtőjén Év Városok fogyasztása Községek Év Nagykanizsa Letenye Lenti száma fogyasztása Év m 3a _ 1 m 3d~' m 3a~' m 3d~' m 3a1 m 3d~' db m 3a~' m 3(L' 1990 6 680 300 18 302 212 600 582 812 600 2226 89 1 829 700 5012 1991 6 612 700 18 117 227 600 624 945 600 2591 1992 5 735 100 15713 198 200 543 680 400 1864 123 1 716 600 4073 1993 5 134 800 14 068 182 600 500 630 300 1727 132 1 681 00 4605 1994 4 889 200 13 395 178 500 489 584 600 1602 137 1 595 700 4372 1995 4 213300 11 543 177 400 486 567 000 1553 137 1 598 100 4378 Letenye városi vízmű: Régebben 7-25 m mélységű közkutak és néhány magánkút látta el a lakosságot vízzel. Ez sem mennyiségben, sem minőségben nem volt kielégítő. A határátkelőhely korszerű vízellátására 1968-ban társulati formában épült meg a vízmű, mely Egyeduta községrész 1975-ben történt ellátásával bővült. Letenye (kiemelt alsó fokú központ) 1989. március 1-től lett város. Lenti városi vízmű: A járási székhely csővezetékes vízellátása 1964-ben kezdődött, amikor a honvédség és az AKÖV fürt kútjainak használatba vételével társulati formában indult meg az építés. A nagyközség előző vízellátása sekély mélységű ásott kutakból történt, melyek vizét a Kerka gyakori áradása szennyezett, illetve fertőzött. A település egészére kiterjedő hálózatot 1969-1970-ben építették ki újabb kutak létesítésével. A nagyközségből 1979. január 1-től lett város (NYUVÍZIG 1979). A Mura vízgyűjtőjén a községek közül Muraszemenyén indult el először a közműves vízellátás. A MAORT által az 1940-es években Muraszemenye határában létesült csökútsor üzemeltetése során a község ásott kútjai kiapadtak. Vízügyi kötelezésre az Olajipari Vállalat csővezetékéről leágazás és elosztó csőhálózat épült 4,9 km hosszban, 280 m 3/d szállítóképességgel. Még néhány településről, melyek közműves vízellátásának kiépítése a korábbi évek során történt. Pátró: 1959-ben megyei tanácsi fedezetből 2 db ásott kútra alapított vízmű létesült, 40 m 3/d mértékadó kapacitással. A település első fürt kútja 1968-ban létesült. Murarátkán 1962-ben társulati formában épült ki a vízmű. Nova község társulati vízmüve 1964-ben, a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet fúrt kútjának igénybevételével indult el, nem kis zökkenőkkel. A helyi mg-i termelőszövetkezettől átvett fúrt kútra támaszkodva 1965-ben létesült a márokföldi vízmű is. Pácsán 1968-ban, Lentikápolnán pedig 1970ben létesítették a községi vízmüveket, valamennyit társulati formában (NYUVÍZIG 1979). Zala megye vízellátási és csatornázási koncepció terve 1979-ben készült a vízügyi igazgatóságon. Ez alapján az 1978. XII. 31-i állapotnak megfelelően a megyében 64, ebből a Mura vízgyűjtő területén 26 településen működött közműves vízellátás. Ugyanekkor a megyében 41 közegészségügyileg veszélyeztetett település vízellátásáról kellett gondoskodni, a Mura vízgyűjtőjén fekvők közül pedig 23 községnél
