Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

158 Juhász Endre VIII. táblázat Szennyvíz-elvezetés fejlesztése Megnevezés Mértékegység 1992 1996 2000 2010 Közcsatornába bekapcsolt — népesség — növekedés ezer fÖ 4377 4429 52 5075 646 6960 1895 Csatomázás — aránya — növekedés % 42,5 43,2 0,7 49,5 6,3 68 18,5 Szennyvíztisztítási kapacitás — összesen — növekedés ezer m

3/d 1548 „ 1719 171 2013 294 2900 887 Közcsatorna-hálózat — hossza — növekedés ezer km 12,9 17,1 4Д 20,7 3,6 33,5 12,8 — a verseny során megajánlott technológiák nagyon sok esetben előnyszerzés céljából a kiírt minőségi feltételeket szükségtelenül meghaladják, melyek beruházási és üzemeltetési költségtöbbletet eredményeznek; — a csatornadíjak fizetésétől való félelem miatt a kiépült rendszerekre az érdekeltek vontatottan vagy egyáltalán nem kötnek rá. Az alulterhelés következtében a rendszerek nem működnek tervszerűen, a fajlagos költségek pedig emelkednek. E kérdésben a jegyzői tevékenységet kell megerősíteni. — a tervezők túlzott fogyasztási értékekkel számolnak, így a rendszerek túlméretezettek, s az előző pontban jelzett hiányossággal összegeződve a problémák hatványozódnak. A fogyasztási normatívákat — műszaki irányelveket — a kor igényei szerint át kell értékelni és korszerűsítve közre kell adni. — a települések nagyrészében — irreálisan -100%-os csatornázást irányoznak elő. A szakszerű közműpótlók szerepét jogszabályilag fel kell értékelni, a rendezési tervekben alkalmazási területüket ki kell jelölni. 8. A szennyvíz-elvezetési igények alakulása 2010 táján 8.1. A csatornaellátottság mértéke Az ország természeti és települési adottságai mellett a csatornázás szükséges és távlati aránya 68%. A hosszabb távlatban csatornázatlanul maradó területeken - kb. 23%-ban — szakszerű közműpótlókkal kell a szennyvizeket ártalommentesen elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy a kettő együtt országos átlagban a lakosság 91%-ának biztosítja megfelelő mi-