Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve
150 Juhász Endre Javaslatként ez azt jelentse, hogy folyamatos áramlás és megfelelő elkeveredés biztosítása esetén: - érzékeny terület esetében a III. fokozat halasztható, de a teljes biológiai fokozat megvalósítandó, - normál érzékenységű terület esetében az átmeneti időben a biológiai résztisztítás engedélyezhető, - kevésbé érzékeny területen a mechanikai résztisztítás (finomrács, kb. 10 mm és homokfogó) elfogadható. 5.4. A települések besorolása Az I. táblázat áttekintést ad a különböző kategóriájú települések környezetének sérülékenysége és a befogadók érzékenysége szerinti besorolásra. Természetesen a táblázatos értékektől el lehet, illetve el kell térni, ha: — a jelenlegi csatornázottság már meghaladja az adott települési kategóriákat, — a meglévő szennyvíztisztító telep szabad kapacitásának kihasználása ezt lehetővé teszi, — a sérülékeny területek helyzete ezt indokolja (pl. ivóvízbázisok, magas talajvízállású területek, természetvédelem stb.), - a kormányhatározatok, MTA stb. ajánlások alapján magasabb kategória alkalmazása szükséges (pl. Balaton parti sáv és vízgyűjtő, Velencei-tó, stb.), - a településfejlesztési szempontok szükségessé teszik (városiasodási folyamatok, üdülés, idegenforgalom stb.), - a folyamatban levő ill. vízjogi engedéllyel rendelkező fejlesztések, amelyek az alapelvként rögzítettnél magasabb csatornázási arányt irányoztak elő, — a gazdaságosan kiépíthető térségi rendszerek, ill. a már meglévő nagy csatornázási rendszerek vonzáskörzetében lévő települések agglomerációk, településcsoportok stb.), - több település együttesen oldja meg szennyvíz-elvezetését (térségi megoldások). 6. A szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás 1996. évi helyzete A nyilvántartott 3125 település — gyakorlatilag - mindegyike rendelkezik jó minőségű ivóvizet szolgáltató vezetékes hálózattal (2. ábra), de mindössze 546-ban (17%) működött különböző mértékű szennyvíz-elvezetést szolgáló egységes csatornarendszer II. táblázat). Az utóbbi években a várossá nyilvánított települési önkormányzatok száma jelentősen növekedett. A városok száma 1985. január l-jén 109 db, 1990. január l-jén 166 db, 1996. január l-jén 179 db és 1997 márciusában már 206, az ezredfordulóra prognosztizálva pedig 220 városi ranggal rendelkező településsel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy 15 év alatt számuk megkétszereződik.