Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

Vízügyi Közlemények, LXX1X. évfolyam 1997. évi 2. fizet MAGYARORSZÁG SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI KERETTERVE DR. JUHÁSZ ENDRE Az egyre dinamikusabban fejlődő világ elengedhetetlenül megköveteli a társadalom és a természet közötti összhang megteremtését. Az életminőség növelése érdekében végzett szinte valamennyi mérnöki tevékenység valahol minden esetben csonkítja az ember életterét, környezetét, magát a természetet. Az insfrastruktúra — ezen belül a szennyvíz-elvezetés (gyűjtés, kezelés, hasznosítás, elhelyezés) - speciális szerepe, hogy a társadalom civilizálódásának fejlesztési folyamatait oly módon segítse elő, hogy akár a létesítése, akár a működtetése során keletkező bármilyen „ártalom" csupán minimális mértékben jöjjön létre, vele párhuzamosan előzzön meg vissza nem fordítható károsodási folyamatokat (pl. vízbázis védelem). Emiatt szükségszerű szembeállítani - nem csak gazdasági szempontból — a tervezett létesítmények társadalmi összértékét az esetleg bekövetkező környezeti károkkal. Rendkívül fontos azt is számba venni, hogy — infrastruktúra esetében — az adott mű milyen társadalmi vagy környezeti károsodást képes megelőzni (be nem következő károk, költség-haszon elv). E vizsgálatoknál kell érvényre juttatni a fenntarthatóság szellemiségét. A szennyvíz-elvezetés - mint települési kategória - sajátos szerepet tölt be a társadalmi igények kielégítése terén. A nemzetközi prognózisokat is figyelembe véve a szennyvíznek — mint térségi vízgazdálkodási elemek — a szerepét a jövőre nézve át kell értékelni. Elsődlegesen ugyanis nem az attól történő mielőbbi megszabadulás, hanem összegyűjtése után a tervszerű visszatartás, illetve újrahasználat lesz a következő generációk feladata. A maiak szerepe ennek előkészítése, illetve a szükséges feltételek megteremtése. A települési szennyvíz - beleértve a tisztítási folyamat során képződő iszapot — alapvetően hasznosítható, nem veszélyes anyag. Am számos tevékenységből — nem megengedett módon — származhatnak olyan összetevők, melyek a közvetlen újrahasználatát korlátozzák, vagy a befogadók minőségére hátrányosan hatnak. A megelőzésre a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell odahatni. A szennyvíz-elvezetés - mint életminőségi mutató - különösen a régi nomenklatúra szerinti — „közepesen fejlett" vagy „fejlődő országok" fejlesztési struktúrájában környezetvédelmi, köegészségügyi, nemzeti megítélési, általános civilizáltsági stb. szempontból egyik igen fontos meghatározó tényezővé lépett elő. Országunk ivóvízellátás szempontjából a nemzetközileg „minősített" kategóriában jó mutatókkal rendelkezik, de a szennyvíz-elvezetés területén az elmaradás — különösen a „fejlett" országokhoz képest — rendkívül szembetűnő. A több, mint 40%-os ellátottsági különbség — azaz az ún. „közműolló" - ezt nagyon markánsan kifejezésre is juttatja. A kézirat érkezett: 1997. V. 20. Dr. Juhász Endre oki. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Juhász és Tsa Bt. tulajdonosa.