Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás és a v

izi környezetvédelem 119 - A megelőzés a leghatékonyabb módja az érdekellentétek elkerülésének: olyan döntésekkel, melyek már számolnak a létesítmény várható pozitív és negatív hatásaival. - Az átláthatóság elvét kell alkalmazni, biztosítva az egyének és szervezetek megfelelő információkkal való ellátását. - A kompromisszum keresésében a gazdasági ösztönzésnek előnyt kell biztosítani. A vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelem között különböző érdekellentétek lehetnek. Ezért fontos, hogy az érdekellentéteket osztályozzuk és ezeket három kategóriába soroljuk: viták, viszályok és összeütközések. Az is fontos, hogy összegyűjtsük az olyan, világ-tapasztalatokon alapuló információkat, melyek az érdekellentétek felmerülésére és megoldására vonatkoznak. A tervezési folyamatnak tartalmaznia kell mind a pozitív, mind a negatív környezeti hatásokat. Ha ezeket külön-külön tárgyalják, ez több lehetőséget ad a vízkörforgás, a vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelem közötti érdekellentétek létrejöttére. A környezeti hatásfelmérésének szerepelnie kell bármely létesítmény tervezése és építése összetett folyamatában. 4. A NATO visegrádi munkaértekezletének általános ajánlásai 1. Az idő sürget, hogy világméretekben megszervezzük az olyan múltbeli adatok és folyamatos ellentétek gyűjtését és feldolgozását, amelyek a vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelem között felmerültek; ez vezethet el az érdekellentétek tárgyilagosabb osztályozásához, és annak három kategóriája — vita, viszály és az összeütközés — definiálásához. 2. A környezeti hatástanulmány minden vízkészlet-gazdálkodási létesítmény esetében a tervnek fontos része kell legyen (így csökkentve az érdekellentétek csak provokatív lehetőségét, ha azok külön jelennének meg). 3. A döntésekre és a hibákra vonatkozó adatokat gyűjteni, elemezni, és általánosítani kell, mint fontos információt, hogy az érdekellentéteket megoldják. 4. A nagy vízkészlet-gazdálkodási müveken, melyek a környezetre hosszútávon hatnak, részletes kutatást kell végezni, mert előfordulhat, hogy szükségessé válhat a létesítmény hatásainak rugalmas megváltozása, ami a vízkörfolyamat jövőbeli megváltozásával jár. 5. A környezet különböző részeire vonatkozó, mind a rövid, mind a hosszú idejű káros hatásokat (kockázatvállalást) vizsgálni kell, kiterjesztve azt valamennyi fontos fejlesztési intézményekre. 5. A nemzetközi találkozókra vonatkozó ajánlások A visegrádi munkaértekezlet a vízkészlet-gazdálkodás és a környezetvédelem közötti érdekellentéteket és azok megoldását illetően számos következtetésre jutott. Ezek a következtetések alkalmasak néhány olyan fontos javaslat alátámasztására,