Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás és a v

izi környezetvédelem 115 telen megoldásában. Ez a nyomást gyakorló csoportok befolyását jelenti, amely sokszor megakadályozza a legjobb mérnöki megoldásokat. - A helytelen megoldásokat nem könnyű meg nem történtté tenni, mégis a műszaki megoldásokat ökológiailag elfogadhatóan kell megvalósitani. Ennek költsége a nagyobb műszaki alkotásoknál, mint pl. a vízlépcsők, sokszor azonos, vagy még nagyobb, mint a létesítmény saját beruházási költsége. - Ajövő nemzedéke életszínvonalának várható növekedése gyakran indokolja a jelen nemzedék áldozatvállalását, a környezet változásának elszenvedését. - Az árterek rehabilitációja csak az ökológiai tanulmányokkal összhangban valósítható meg. - A terv fejlesztési szakasza, amely függ az időtől és az engedélyektől, legyen rugalmas és változtatható, mivel elővigyázatos lépések szükségesek ahhoz, hogy a társadalmi igényekben és az értékrendszerben adódó jövőbeli változásokat kielégíthessük. Állandó visszajelzésre van szükség ciklusonként, hogy az igényeket folyamatosan kielégíthessük. 1.6. Nemzetközi vízgyűjtőterület rendezés (A Duna-medencére vonatkozó környezetvédelmi program tapasztalatai) Egy nemzetközi környezetrendezési és vízgazdálkodási programnak az egyes nemzetek szervezeteinek erőfeszítésein kell alapulnia és az erőfeszítések alapjai pedig a vízgyűjtőre vonatkozó alapelvek, beleértve a rövid idejű, a stratégiai (távlati) és a megelőző beruházásokat, éppúgy, mint az intézményes fejlesztést és a gazdálkodási tevékenységeket. Az állami és magánvállalatok, (szervezetek), nemzetközi beruházásai azért is szükségesek, hogy az egyes országok a központosított szociális államiból a piacgazdaságbajussanak el. A program nincs érdekellentétben a vízgazdálkodással, ellenkezőleg, ez segíti elő az egységes nemzetközi, következetes környezeti és vízügyi politika és a Duna vízgyűjtőjén a fenntartható stratégia megalapozásának előkészítését. A vízgazdálkodás egységes és regionális szempontjait a következő pontokban összegezhetjük: - Az egységes vízgazdálkodás mind a különböző vízhasználatok és vízhasználók közötti összeütközések minimálisra csökkentésével, mind azok gazdasági, egészségügyi és a vízkészletek környezeti javításának optimalizálásával foglalkozik, fenntarthatósági alapokon. Egyes vízhasználattípusok között nincs szükségszerűen összeütközés. Egyes vízhasználatok kivételek, vagy összeütközésbe kerülnek a többi felhasználóval a rendelkezésre álló víz minőségi és mennyiségi kérdésében. A Duna felszíni vizei és annak mellékfolyói bár állandóan megújulnak, a felhasználók közötti ellentétek, összeütközések mindaddig nem oldhatók meg, amíg a szennyezöforrások fennmaradnak. A talajvíz különösen figyelmet érdemel, mivel a talajvíz minőségének romlása és csökkenése