Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás és a v

izi környezetvédelem 113 - A szükségletek kielégítése az életvitellel kapcsolatos feladatok kiemelt (alapvető) stratégiája a vízgyűjtő valós kapacitásán belül. A szükségletek kielégítésének példájaként a felmérés, az elszivárgás ellenőrzése, a szerelvények hatékonyságának vizsgálata, a vízdíjak szedése, a szennyezés csökkentése, a vízforgatás és annak újrafelhasználása szolgálnak. - A talaj- és vízszennyezésre vonatkozó ellentétek, a szennyezöforrások helyi mérséklésével, továbbá az ipari-technológiai folyamatok ellenőrzésével, a kibocsátó források ellenőrzési módszerével, amely pl. a takarékos helyi szennyvízkezelés, vagy vízvisszatartás is lehet, és a föld és a vizek között elhelyezkedő biztonsági zónákkal valósítható meg. További kutatások szükségesek a gazdasági előnyök becslésére, a szennyezöforrások ellenőrzését illetően, összehasonlítva azt az alsóbb szakaszok víztisztítási és árvízvédelmi költségeivel. - A vízkészlet ökológiai kezelése az ökoszisztéma működéséről és a folyamatairól további ismereteket tesz wszükségessé. További kutatások szükségesek az összetett vízgazdálkodás vonatkozásában - pl. többfeladatú ártéri erdősávok a (wetland) és a part menti vegetáció potenciális szerepét illetően. - A jelen és a jövő szükségleteire vonatkozóan a rugalmas módszerek sokkal alkalmasabbak, mint a kötött és merev megoldások. Azok a technológiák, amelyek a helyi igényeknek megfelelően módosíthatók és a jövő igényeihez alkalmazhatók, azok a legérzékenyebbek és a legmegfelelőbbek. 1.5. Vízgyűjtők rendezésének tapasztalatai (A Rajna folyó) 1.5.1. Háttérinformáció. A Rajna, amelynek kb. 185 000 km

2 vízgyűjtőterülete van, a legjellemzőbb folyószabályozási példa arra, hogy számos üzemelő létesítmény okoz ellentéteket a különböző érdekeltek között. A folyó hasznosítására vonatkozó szemlélet megváltozott az utolsó 200 évben, amikor a szabályozás elkezdődött, és amit egykor a fejlesztés fö előnyének tartottak, azt később a természetbe történő igen durva beavatkozásnak minősítették. Az ember igényei kielégítését szolgáló fejlesztések és a környezeti felfogások közötti összeütközések sehol sem annyira nyilvánvalóak, mint a Rajna felső szakaszán, ahol a folyót a hajózás és az energiatermelés érdekében Franciaország, Svájc és Németország számára csatornává alakították. A Rajna a tervezett fejlesztés példájának tekinthető, különösen amikor az Egységes Rajna Program jelenlegi tervezetét nézzük (3. ábra). 1.5.2. Következtetések - A folyószabályozásra vonatkozó műszaki megoldások megváltoztatják a tájCéljellegét. Mindemellett a Rajna példája megmutatta, hogy ezen a területen élő lakosságnak fejlettebb életfeltételeket biztosíthat. - A funkcionalitás javítása (hasznosítása) csak az esztétika és a természetes állapotok feláldozásával érhető el. - A fejlesztési célkitűzések az egyes nemzedékek (és országok) értékrendjével együtt változnak.