Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás és a v

izi környezetvédelem 111 1.3.2. Következtetések. A vízigényeket a vízhasználat fajtáira vonatkozó különböző ismérveknek megfelelően vizsgáljuk. A vízkészlet állapotára vonatkozó adatok összehasonlítása a megfelelő ismérvekkel alapvető a környezeti értékelés folyamatában. A vízügyi követelmények kiválasztásában a következő alapelvek lehetnek iránymutatóak: — A vízügyi követelmény meghatározó a vízkészletek bizonyos felhasználásával, illetve a vízkészlet környezeti állapotának értékelésénél; — A vízügyi követelmény száma minimális legyen, anélkül, hogy a becslés megbízhatóságát csökkentené. — Különböző módszertani megközelítést kell alkalmazni a víztestek környezeti állapota becsléséhez, a vízkészletek használata, ill. a szennyvizek rá gyakorolt hatásának vizsgálatához szükséges vízügyi követelmények kiválasztásában. — A követelényeknek ki kell fejezniük a változók (jellemzők) tényleges értékét; — A megfelelő változókra vonatkozó követelményeket megfelelő mérési módszerekkel kell igazolni. A vízkészlet-gazdálkodás területén a globális, a regionális, a vízgyűjtői, a nemzeti és а helyi érdekeltségek különbözők lehetnek. Ezek rendszerint a vízkészletekkel kapcsolatos igények különbözőségeiben jelennek meg. Az ellentmondások elkerülése, a fenntartható fejlődés alapelveit szem előtt tartó kiegyensúlyozott törvényes és gazdasági háttérrel, a vízkészlet-gazdálkodás politikájának elsődleges célkitűzése. A fejlesztés és a vízkészletek tartós használatára irányuló politika alkalmazása csak akkor érhető el, ha az alsóbb szintű politika tiszteletben tartja a felsőbb szintű érdekeltségeket, és számba veszi a mindenkori vízigényeket. 1.4. A vízkészletek fenntartható fejlesztésére vonatkozó döntéshozatal új megközelítései 1.4.1. Háttérinformáció. Néhány hatékony irányelv, amely a még hatékonyabb fenntarthatóság fogalmával kapcsolatos: — Elősegíteni a társadalom „közreműködését" a cselekvési tervek döntéshozatalában és megvalósításában; a fenntartható fejlődést erősíti, ha ismertek az érdekelt döntéshozók; — Fejleszteni a regionális színtű fenntarthatóságot a politika és a stratégia környezeti értékelésével, továbbá a jelenlegi és jövőbeli fejlesztési szükségletek regionális alapon történő stratégiai környezeti értékelésén keresztül; — Elősegíteni a konszenzuson alapuló, határozathozatalra vezető olyan nyílt véleménycserét, amely megállapodott alapelveken, feltételeken és egy új „közös nyelv"-en alapul; — Támogatni a vízi környezet érdekeit a terület használati tervek, törvényhozások és gazdasági eszközök révén; az „inkább megelőzni, mint gyógyítani", elv alkalmazása a politikával és a stratégiával, kezdődik és folytatódik az egyének és a közösség megtartásával;