Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás és a v

izi környezetvédelem 109 1.2.2. Következtetések. Mivel ok és okozat között hosszú fáziseltolódás van a talaj úgy tekinthető, mint a fenntartható vizkészlet-gazdálkodás kísérleti területe. A talajvíz használat távolbatekintő cselekvést tesz szükségessé, tekintettel - a víz mennyiségére (túlzott kihasználás), - a szennyezés megelőzésére (földhasználat), - a vízminőség megőrzésére (visszaállítás). A fejlett országoknak kezdeményezniük kell és követendő például kell szolgálniuk a: - környezeti vonatkozásokban, - hatékony vízhasználatban, és a - vízkészletek megőrzésében. A vízellátás és a ökológiai igények közötti viták és viszályok viszonylag kisebbek, amikor a vízkészlet-gazdálkodás és az ökológia „ugyanabban a hajóban eveznek", ellentétben mások, a földhasználatot érintő infrastrukturális érdekeire: - A mezőgazdaságnak a talajra és a talajvízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó viták. - A túlnépesedett és iparosodott körzetekben a földhasználatra vonatkozó döntésekben, ahol a talajvíz általában csak egy „mellékv;7a" a döntési folyamatban, a túlnyomó többségű infrastrukturális igényekkel szemben. 1.3. Vízkészlet iránti igény és a vízi környezet 1.3.1. Háttérinformáció. A frissvíz készlet a legfontosabb életfeltételek egyike a földön. Ezt két szempontból is meg kell vizsgálni: - mint egy vízi ökoszisztémát, amelyik szerves része a természetes környezetnek; és - mint olyan természetes erőforrást, ami életfontosságú a gazdasági fejlődés számára. A fenntarthatósági megközelítés alapján az édesvízkészletekkel való gazdálkodásnak három fő célja van: - a gazdaság hatékony fejlesztésének biztosítása; - az emberiség biztonságos életfeltételeinek biztosítása; - a természetes ökoszisztéma megőrzése és visszaállítása. A fenntartható fejlesztés csak úgy érhető el, ha a három cél közötti egyensúlyt biztosítjuk. Ugyanakkor mind a három célkitűzés ellentmondásban van egymással. Az ellentmondások az összeütközés szintjét is elérhetik, ha közülük egy is uralkodóvá válik. A víztesteket három fő tudományterület jellemzi: a hidrológia, a fizika-kémia és a hidrobiológia. Az édesvízkészlet értékelése csak összetett szemlélettel lehetséges. A társadalmi gazdasági fejlesztés a járulékos tényező. Számításba kell venni ezt is, ha a fenntarthatóságot el akaijuk érni. A vízminőségi adatok kezelését költség-haszon elemzéssel és ennek alkalmazhatóságával kell vizsgálni. A vízgazdálkodás információs rendszere általában a rend-