Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízgazdálkodás Németországban 99 8000 6000 4000 3. ábra. Árvízi hozamgörbe, Rajna-Worms 2000 26. 27. 28. 29. 30. 31. 1. 2. 3. 4. 1882.december 1883.január bözöségét a 3. ábra mutatja be. Az elméleti számítások helyességét az 1993/94. évi árvíz igazolja. E hátrány kivédését - az Elbához hasonlóan - a mesterségesen elöntött területek biztosításával lehet elérni. Az Eszaki-tenger partjainak megvédésére 1800 km töltés szolgál. A szövetségi vízi úthálózat hossza 7300 km, ebből 6500 km belvízi-, 800 km pedig tengeri hajóútnak mondható. A hajóutakon 2/3 részben környezetbarát anyag szállítása folyik, de növekszik a veszélyes szállítmányok aránya. Az utóbbi időben ezekhez megfelelő konténereket alkalmaznak. A szövetségi vízi úthálózat összeköttetést biztosít a nagy európai folyamok, Rhóne, Szajna, Rajna, Duna, Elba, Odera között és igen alacsony tonnakilométer vízi szállítási költség mellett a német gazdaság javát szolgálja. A relatív környezetbarát vízi erőmüvek Németország elméleti vízerőkészletének 3,6%-át hasznosítják. A 4675 db vízerőmű kiépített teljesítménye 3284 MW. Eves energiaszolgáltatása 16 153 kWh/a. A 16 db szivattyús energiatározó 1205 MW csúcsenergiát szolgáltat. A mezőgazdasági területek mindössze 2%-át öntözik, csak a különleges kultúrákat. Szennyvízöntözést veszélyessége miatt nem végeznek. 3. A vízgazdálkodás súlyponti feladatai a 90-es években 3.1. Vízellátás és talajvízvédelem Németország vízellátásának mennyiségi és minőségi biztosítása érdekében szükséges a víztakarékos termelési technológiák kifejlesztése és rendszerbe állítása, a víz többszöri felhasználását lehetővé tevő zárt körfolyamatok berendezéseinek elteijedé-