Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése

90 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A. me, a helyi leszívás. A remetei vízállás tovább emelkedett és csak 7 órával a megnyitás után következett be a tetözés, ami a Fehér- és Kettős-Körösön csaknem az elörejelzett Hamax-ot eredményezte: Gyulán a tetözés 9, Békésen 12 órával a nyitás után állt elö. A tározóba a kezdeti órákban mindössze kb. 50-60 m

3/s vízhozam folyt ki, mely a kotrókkal történő beavatkozások hatására a déli órákra kb. 150 m

3/s maximális vízhozamra nőtt. A tározótér elöntését két időpontban mérték fel, mely alapján a maximális elöntött terület mintegy 12 km

2-re, a teljes elönthető terület alig több mint harmadára adódott. Habár korábbi geodéziai felmérések alapján a tározónak van érvényes tározási görbéje, annak elöntési szint-elöntött terület összefüggése - legalábbis az alsó tartományban — feltétlen újra felmérendő, mivel jelentős eltérés mutatkozik a görbe által mutatott és a valóságos állapot között. A tározóba kiömlött víz szabályozott visszavezetése a Fekete-, illetve a Fehér-Körösbe részben a megnyitási hely mellett levő műtárgyon keresztül gravitációsan, részben a Gyula II. telepen át szivattyúzással történt. A Gyula II. szivattyútelep 1996. január 3. 14:00 és 1996. január 17. 18:00 között üzemelt, a vízvisszavezető műtárgy pedig 1996. január 8. 8:30 és 1996. január 13. 14:30, valamint 1996. január 14. 16:00 és 1996. január 22. 9:30 között volt nyitva. A mályvádi tározó üzemeltetésének eseményeit és adatait a 13. ábrán foglaltuk össze. 4.4. A mérgesi szükségtározás A mérgesi tározó nyitásával eredetileg a védelemvezetés nem számolt. A mérgesi tározóval kapcsolatos megnyitási igény a védelemvezetés részéről 29-én reggel 6-7 óra között kényszerhelyzetben fogalmazódott meg (Pálinkás 1996). Ekkor a FeketeKörös Remeténél, a Fehér-Körös Gyulánál, valamint a Kettős-Körös Doboznál, Békésnél és lejjebb végig még áradt, a vízállás megközelítette a H

ma

x-ot. A mérgesi tározónál külön gond az, hogy nincs olyan mélységű kidolgozott üzemrend, ami a megnyitás optimális időpontját meghatározná, ráadásul gyakorlati tapasztalatok sem állnak rendelkezésre, mivel a szükségtározó megnyitására mindössze egyszer -1980-ban - került sor, akkor is kényszerhelyzetben, szükségmegoldásként és nem a tervezettnek megfelelően. A nyitási előkészületek már december 29-én a reggeli órákban megkezdődtek, a töltéskorona hátoldalát dózerrel a vízszintig kimélyítették. A nyitásra végül is technikai problémák miatt csak december 30-án hajnali fél kettőkor került sor, gyakorlatilag a nyitási helynél előállt tetőző vízállás időpontjában. A megnyitás kotróval történt a szelvény fokozatos bővítésével, mivel a robbantásos nyitásra a technikai feltételek nem voltak adottak (Pálinkás 1996). A vízállás és vízhozam idősorok vizsgálata alapján látszik, hogy a nyitás hatása elsősorban Köröstarcsa (leszívás) és Gyoma (vízelvonás) szelvényeknél jelentkezett. Békésnél fizikailag ugyancsak a leszívás hathat, amely igen csekély hatású volt; a vízállás szempontjából elsősorban az apadási ütem kismértékű gyorsítása jelentkezett pozitívumként, illetve a kimutatható vízhozam-idősor rövid ideig tartó visszafordulása