Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése
72 Szl ávik L.—Galbäts Z.—Kiss A. án délben III. fokozat fölötti, 7,40 m-es tetözést okozott. A Sebes-Körösön is kialakult egy tetözés december 25-én 20 órakor Körösszakálnál 2,08 m-rel. A Fehér-Körös áradása magyar területen folyamatos volt, itt a föárhullámot megelőző árhullám a vízállások alakulásában nem volt érezhető, a felső szakaszról elinduló több árhullám magyar területre érve egymásra halmozódott. Megjegyzendő, hogy a Sebes-Körösön a kialakult tetőzések magyar területen sokszor a folyó természetes áradásától függetlenül is létrejönnek, mivel hegy- és dombvidéki tározók sorozata befolyásolja a lefolyás alakulását ( Szlävik 1979). A hegyvidéki tározók árvíz alatti üzemeltetéséről a következő információkat gyüjtöttük össze: A Dragán-tározó a csapadéktevékenység kezdetén 34 millió m 3 vizet tartott (V max.= l 18 millió m 3) és 88 millió m 3-re telt meg. Ez azt jelenti, hogy az öt napos feltöltődés alatt átlagosan 125 m 3/s-os vízhozam folyt le a Sebes-Körös vízgyűjtő területén, csupán csak a Dragán-patak ágán. A Jád-patakon lévő jádremetei (Lesu) tározó 28,3 millió m 3-es maximális tározó térfogata 100%-osan kihasználásra került, december 27-én az árapasztó is működésbe lépett. A lugasi tározó december 24-én 400 m 3/s-os feltöltő vízhozam mellett 25 millió m 3 tározó térfogatig telt meg, majd 27-én 17 órakor 590 m 3/s érkező vízhozam mellett 36 millió m 3-ig telítődött. Ugyancsak működött a telegdi tározó is, ahová az induló 14 millió m 3-es tározott víztömegre 7 millió m 3 plusz víztömeg érkezett és a tározó teltsége elérte a 21 millió m 3-t. A román területen lévő többcélú tározók fontosabb hidrológiai adatait és a tározók feltöltöttségi állapotát az /. táblázat szemlélteti. 2.2. A fő árhullám levonulását jellemző vízállás adatok Az árhullám levonulása során a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság kezdettől fogva fokozott mértékű adatgyűjtésre rendezkedett be, ami a magyar állomásokon elrendelt, ilyenkor szokásos sűrített észleléseken túlmenően a román területi szervekkel tartott folyamatos kapcsolat eredményeképpen a folyók felső szakaszainak vízállásaira is kiterjedt. A 3. ábrán a Fehér-Körös, a 4. ábrán a Fekete-Körös és az 5. ábrán a Kettős-Körös jellemző vízmérce szelvényeiben a vízállás idősorát tüntettük fel az árhullámok levonulásának és ellapulásának szemléltetése céljából. A vízállás-idősorokat elemezve a következőkre hívjuk fel a figyelmet: — Az árvíz során több román illetve magyar vízmérce állomáson a nyilvántartásunk szerinti új H ma x (LNV) alakult ki, melyek jellemzőit a II. táblázatban foglaltuk össze. — Az árhullám méreteire jellemző, hogy abszolút (tengerszint feletti) magasságát tekintve a Fehér-Körös gyulai szelvényében észlelt 7,85 m-es tetőző vízállás ugyancsak az eddigi legmagasabbnak tekinthető, de a Kettős-Körösön Doboznál is a történelmi rangsor második legnagyobb tetőzését regisztrálták 9,29 m-rel (0,19 m-rel az 1974-es H ma x alatt), Békésen pedig a harmadikat 9,50 m-rel (0,22 m-re! az 1974-es H ma x és 0,13 m-rel az 1980-as H ma xalatt). Ezeken a szakaszokon tehát jogosan mondható, hogy az évszázad legnagyobb árvize, illetve azt csaknem elérő árvízszintek alakultak ki.
