Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

6 Szlávik L — Varga M.—V

ä

radi J. rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink hazai felső szakaszain 5—10 nap, a kisesésü középső és alsó szakaszokon 50—120 nap is lehet. Ez a tartósság más európai folyókon nem jellemző. Mellékfolyóink felső szakasza heves vízjárású: gyors hóolvadás, vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz a hazai folyószakaszokon 1—2 napon belül megjelenik, rövid idő — esetenként mindössze néhány óra alatt — több méteres áradást okozva. Különösen veszélyesek e tekintetben a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök, ahol a csapadékot követő 28—36 órán belül határainknál 8-10 métert is emelkedhet a folyók vízszintje. Éghajlati és természetföldrajzi adottságaink miatt a helyzetünk úgy jellemezhető, hogy bármely folyónkon, az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek, amint az számos alkalommal igazolódott is. Egyes folyókon számolnunk kell a különösen veszélyes jeges árvizekkel is. Egy 1994-ben befejezett felmérés, illetve sokoldalú gazdasági becslés szerint az árvizek által veszélyeztetett terület - hazai viszonyaink között a mentesített ártér — a következő adatokkal jellemezhető: — csaknem 700 településen 2,5 millió ember van kitéve árvízveszélynek, — itt található az ország megművelhető területének egyharmada, 18 000 km

2 értékes mezőgazdasági földterület, ahol a termés értéke évente a 200 milliárd Ft-ot is meghaladja, — itt húzódik a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a, amelyek vagyonértéke 270 milliárd Ft, — itt található több mint 2000 ipari üzem, amelyek vagyonértéke 540 milliárd Ft és évente 1,143 milliárd Ft értéket állítanak elő, — az összes gazdasági ágban évente 1,540 milliárd Ft az éves bruttó termelés, amely az ország bruttó termelési értékének mintegy 25%-a, — az itt felhalmozódott nemzeti vagyon 1994-es árszinten számítva 2400 milliárd Ft-ra tehető, amelyből a lakások értéke mintegy 1100 milliárd Ft. A gazdaságilag legfejletlenebb árvízi öblözetekben az egyszeri elöntésből eredő kár 1 milliárd Ft. alatti. Ezektől eltekintve a várható minimális kár átlagosan 5-6 milliárd Ft-ra tehető. A magasabb fejlettségű öblözetek egyszeri elöntésből származó átlagos kára 26 milliárd Ft. Az ország gazdaságilag legértékesebb öblözeteinek elöntése esetén 50 milliárd Ft feletti veszteséggel kell számolni (pl. Szeged városa és az algyői olajmező elöntése esetén). Az ái-vizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század derekától napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védmü rendszer, amelyet a következő létesítmények alkotnak: — A folyók mentén épült elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek összes hossza 4327 km. — Árapasztó csatornák a Lajtán, a Rábcán és a Répcén az árvízhozam megosztására. — Síkvidéki szükségtározók, melyek heves vízjárású, viszonylag kis vízhozamú folyók árvízcsúcsainak visszatartására szolgálnak (a Duna völgyében 2, a Tisza völgyében 8 db). — A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadályozására vagy terelésére lokalizáló védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatokat vagy más rendeltetésű létesítményeket (közúti és vasúti töltések) jelöltek ki. A kormány 1995 júniusában fogadta el az árvízvédelmi müvek fejlesztésének hosszú távú tervét [2182/1995. (VI. 27.) Korm. sz. határozat. Eszerint az árvízvédelmi