Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Bodnár Gáspár: A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és mellékfolyóin
A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és .mellékfolyóin 63 vonásával térségenként (Fehérgyarmat, Vásárosnamény) került sor kiértékelő megbeszélések szervezésére, ahol a résztvevők megismerkedhettek egymás tapasztalataival, szervezési módszereivel, elmondhatták észrevételeiket a védekezés lebonyolításával, az együttműködéssel kapcsolatban. Elmondható, hogy a védekezésben érintett szervezetek, önkormányzatok, a lakosság tisztában van térségünkben az árvízi veszélyeztetettség mértékével, tudják ezzel kapcsolatos feladataikat, ami a rendszeres feladategyeztetési, megismertetési és figyelemfelhívó munkának és annak köszönhető, hogy az 1970-es árvíz emlékezete még ma is elevenen él a lakosság és a területi vezetők széles körében. Ebbe a kiértékelési körbe illeszkedik az OVF által végzett teljes mélységű ellenőrzés, mely a védekezés műszaki és gazdasági végrehajtását értékelte és szintén alkalmas volt további tapasztalatok szerzésére. Nemzetközi kapcsolataink jelentősége miatt az ukrán és román vízügyi partnerszervezetek bevonásával az árhullám kialakulásának, levonulásának hidrometeorológiai, hidrológiai értékelését, elemzését is elvégeztük. Legfontosabb tapasztalatok és feladatok: A gyors megbízható információ elengedhetetlen a védelmi szervezet időbeni mozgósításához, a felkészüléshez. • A teljes vízgyűjtőn működő korszerű árvízvédelmi riasztórendszer kiépítése a jövő legfontosabb feladata, ehhez kapcsolódóan korszerűsíteni kell az előrejelző rendszerünket is. A külső erőforrások (melyek a létszám és technikai eszközök döntő részét képezik) mellett feltétlenül szükséges, hogy a vízügyi szolgálat, az igazgatóságok rendelkezzenek a jövőben is jó technikai felszereltségü, tapasztalt dolgozókból álló, közvetlenül irányítható, gyorsan bevethető védelmi osztaggal. A védelmi tevékenység súlypontjába kivezényelt osztag szinte percek alatt tud a káros árvízi jelenségek ellen a helyszínen beavatkozni. Ehhez a jövőben feltétlenül szükséges a technikai eszközök fejlesztése, a műszaki színvonal emelése. Korszerű hírközlőeszközök nélkül a szervezet hatékony irányítása elképzelhetetlen. Jó szolgálatot tettek a védvonalra kihelyezett westel telefonok, illetve az egyik védelmi központban működtetett telefax. A VIR alkalmazásba vett elemei és a LOTUS-NOTES kommunikációs rendszer jól szolgálta a védekezést, továbbfejlesztése indokolt. Nagy jelentősége van a békeidöbeni tervezésnek, az együttműködés gyakoroltatásának és a személyes kapcsoltoknak is a védekezés irányítását, végrehajtását végző szervezetek munkatársai között. Védelmi szertárainkban tárolt eszközök és védelmi anyagok tekintetében generációváltásra van szükség. Az évtizedekkel ezelőtt betárolt eszközök, anyagok mellett alig rendelkezünk korszerű kisgépekkel és újszerű, a védekezéshez használható korszerű anyagokkal. Ehhez nemcsak az előírások, hanem a különböző védekezési módokhoz használható új anyagok feltérképezése is szükséges. Időszerű lenne a sok kis „múzeum" átalakítása, korszerűsítése. A közvélemény korrekt, egyértelmű tájékoztatására külön kiemelt figyelmet kell fordítani, a helyzetértékelést, a várható helyzetről kialakult álláspontot minden munkatársnak ismernie kell és azonos módon továbbítani azt.