Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Bodnár Gáspár: A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és mellékfolyóin

A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és mellékfolyóin 53 ködik és lényeges elemei, egységei szerevezetileg elkülönülnek a felelős irányítástól. Egy állandó jelleggel működő szervezetnél is sokszor kell a működés rendellenességeivel szembenézni és tenni ellene nap mint nap, még akkor is, ha úgy gondoltuk, hogy tökéletes, mert mindenki alkalmas, mindenki ismeri és végre is tudja hajtani feladatát. Egy ideiglenes szervezetnél, ahol nincs lehetőség a működés tapasztalatait naponta leszűrni és a szükséges módosítást megtenni, rendkívüli szerepe van a szervezettervezésnek, a feladatok apró részletekre kiterjedő megfogalmazásának, (ami jó, ha írásban a végrehajtók rendelkezésére áll, hiszen nem ezt végzik napi munkájuk során) elosztásának, a felelősség és hatáskörök egyértelműsítésének és ha bekövetkezik, a működés tapasztalatainak későbbi felhasználásának. A szervezetet emberek alkotják, akik egyenként lehetnek a legjobbak mindenben, ha nem tudnak hasznos részévé válni a szervezetnek, nem működhet jól a rendszer. Ezért van óriási szerepe az együttes gyakoroltatásnak és a személyes kapcsolatok kialakításának egy ideiglenes szervezet működőképessé tételénél. Az árvízvédelmi szervezet kialakításánál is hasonló, peremfeltételekből kell kiindulnunk, figyelembe véve a vízgyűjtő, az árvízvédelmi rendszer és térségünk adottságait is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének 38%-át több mint 2000 km

2-t veszélyeztetnek a külföldi hegyvidéki vízgyűjtőről az országba érkező folyók árvizei. Ezen a területen közel 200 ezer ember él és 118 település található. A külföldi és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző vízállások rendkívül rövid idő elteltével (16—30 óra) követik egymást. A határszelvényeknél gyakori a 0,40-0,50 m-es óránkénti áradás (1970-ben volt ahol elérte a 0,80 m-t is) és a heves vízjárás következtében a csapadékot követő 1-2 napon belül az áradás mértéke elérheti, vagy meg is haladhatja egyes vízmércéken a 8—10 métert. A Kárpátok nyugati lejtőiről induló árhullámok rendkívül gyorsan kialakulnak és érkeznek az országhatárhoz, kevés időt hagyva a védekezésre való felkészülésre, a védelmi szervezet riasztására, kivonulására és egyáltalán működőképessé tételére. Ezért tekintjük a felső-tiszai árvízvédekezésnél nagyjelentőségűnek az alábbiakat: - Megbízható árvízi riasztó és előrejelző rendszer. - Korszerű informatikai és távjelző rendszer. - Naprakész védelmi és mozgósítási tervek. - Ütőképes védelmi osztag. - A szabályzatokon épülő kiszámítható nemzetközi kapcsolatok. - Szakmailag megalapozott, gyors döntésekre és a végrehajtás levezénylésére is képes dolgozókból álló védelmi szervezet. - A védmüvek mindenkori állapotának ismerete. Az árvízvédelemben közreműködő szervezetek bevonásának egyeztetett terve. A védekezésre vonatkozó valamennyi (nemcsak igazgatósági) terv folyamatos aktualizálása, egyeztetése, a feltételezett helyzeteknek való megfelelés tervezése, a szervezet építése, lehetőség szerinti kipróbálása, gyakoroltatása a békeidőszak legfontosabb feladata. Ez rendszeres, átgondolt, széleskörű kapcsolattartást, anyagi áldozatokat igénylő munka. Az árvízi események előrejelzésekor, csapadékhulláskor, árhullámok tetőzésekor, stb. nem lehet árvízvédelmi szervezetet létrehozni, kialakítani még hosszú idő rendelkezésre állása esetén sem. Egyet lehet tenni az előre megtervezett, szervezetet életre kelteni, konk-