Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Bodnár Gáspár: A védekezési munkák szervezése a Felső-Tiszán és mellékfolyóin

Vízügyi Közlemények LXXVIII. évfolyam 1996. évi 1. füzet A VÉDEKEZÉSI MUNKÁK SZERVEZÉSE A FELSŐ-TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN BODNÁR GÁSPÁR A Felső-Tisza vidékén valamennyi árvízvédelmi fővédvonalat (/. ábra) érintő kiterjedt árvízvédekezést kellett a vízügyi igazgatóságnak megszerveznie, irányítania és rendelkezésre álló erőforrásait bevetve végrehajtania 1995. december 24. és 1996. január 7. között. E viszonylag kis gyakorisággal előforduló védelmi helyzetből adódó szervezési feladatokat —melynek önmagában sem könnyű megfelelni — tovább fokozta, hogy 25 év után ismét rendkívüli árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a térségben: a Tiszán két védelmi szakaszra, valamint a visszaduzzasztó hatás miatt a Szamos és Kraszna folyók torkolati őrjárásaira. A védekezési időszak alatt közel 600 km hosszú védvonalon volt árvízvédelmi készültség és ebből több mint 120 km hosszon rendkívüli készültség. Számos helyen a Felső-Tisza vidék folyóinak védmüvei nem épültek ki az előírt magassági és keresztmetszeti méretekre, ezért egy nagyvíznél az árhullám magas levonulási szintje és tartóssága egyaránt veszélyt jelent és káros hatással lehet a müvek teherbíró-képességére. Az áivízkárok megelőzésének elsődleges módja az árvízvédelmi rendszer megfelelő mértékű kiépítése és elemeinek folyamatos, rendszeres karbantartása, felújítása. Még a leggondosabb ellenőrzés, karbantartás mellett is lehetnek rejtett hibák, gyenge pontok a töltéstestben, az altalajban a keresztező létesítményeknél, melyek terhelés hatására katasztrófát idézhetnek elő, de az árvizi terhelés is okozhat olyan rongálódást, melyet gyorsan el kell hárítani. A védképességet, a katasztrófa-elhárítás képességét alapvetően a müvek kiépítettsége, állapota és az azon védekezők tevékenységének minősége együttesen határozza meg. Árvízvédelmi földművek, töltések által védett területen a kiépítettség teljes mértékénél sem beszélhetünk 100%-os biztonságról és kockázatmentességről. Szükséges e művek terhelés alatti folyamatos ellenőrzése, megfigyelése, a káros árvízi jelenségek észlelése, értékelése, a védekezési mód körültekintő kiválasztása és a beavatkozások időbeni megtétele. A sikeres védekezéshez jól működő, megfelelő erőforrásokkal rendelkező védelmi szervezetre van szükség, nemcsak a műszaki védekezés irányítása és végrehajtása, hanem a védekezés államigazgatási feladatainak ellátása terén is. 1. Szervezetépítés a felkészülés időszakában A műszaki létesítmények tervezése, építése rendkívüli precizitást kíván és nagy felelősséget jelent, de egy szervezet létrehozása és működtetése szintén nem könnyű feladat. Főleg nem egy olyan szervezeté, amely csak szükség szerint, időszakosan müA kézirat érkezett 1996. VI. 3. Bodnár Gáspár okleveles vízépítömérnök, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETI-VIZIG Nyíregyháza) igazgató-helyettese.