Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Konecsny K.:Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája

46 Illés L. -Konecsny K

. A vízrajzi fejlesztések - az árvízhidrológiai célú vízrajzi hálózat részbeni automatizálását, - az előrejelzés-módszertani kutatást és fejlesztést, - a szervezet korszerűsítést, új eszközök, elsősorban távérzékelési eljárások alkalmazásba vételét jelentették. Ajelenlegi árvízi megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszer felépítését a 11. ábra mutatja. A rendszer egyes elemei különböző funkciókat látnak el. A riasztás időbeni megtételét és az időelőny növelését szolgálják: - a távadatmérö állomások, ahonnan a legfontosabb csapadék és vízállás adatok azonnal rendelkezésre állnak; - a rövidtávú mennyiségi csapadék előrejelzések, amelyek az OMSZ-ben készülnek és árvízveszélyes helyzetekben naponta kétszer jutnak el az igazgatóságra; - a Nyíregyháza-Napkor radarállomáson készülő negyedórás, órás és néhányórás csapadékösszeg térképek. A radarinformációk elsősorban azért jók, mert azonnali képet adnak a külföldi vízgyűjtők pillanatnyi csapadékviszonyairól, segítségükkel meghatározható a nagy intenzitású csapadékgócok helye, kiterjedése és mozgási iránya; - A METEOSAT műhold félóránkénti felhőképei, amelyek segítségével az igazgatóság meteorológusa értelmezheti és pontosíthatja az OMSZ-től érkező, különböző időelőnyű időjárás előrejelzéseket; Az időbeni riasztáshoz nélkülözhetetlen az állandó vízrajzi ügyelet, mely munkaidőn kívül is folyamatosan gyűjti és értékeli a beérkező információkat, szükség esetén képes a gyors kiértesítésekre. A vízállás előrejelzések készítéséhez felhasználhatók - a két- és többoldalú nemzetközi vízügyi egyezmények keretében érkező adatok, amelyek közül a legfontosabbak a felső, hegyvidéki vízgyűjtőkön kialakult árhullámok csúcsaira vonatkozó adatok; - és a megfelelő adatellátottság mellett jól alkalmazható az a regressziós előrejelző modell, amely rugalmasan tud alkalmazkodni a mindenkor rendelkezésre álló adatmennyiséghez. A riasztó és előrejelző rendszer minden eleme fontos, mert mindegyik más-más módon de egyenként is hatékonyan hozzá tud járulni a pontos hidrológiai helyzetértékeléshez. A rendszer 1995. decemberében jól működött, amit egy árvízi esemény és előrejelzés tevékenység mátrixszal (12. ábra) mutatunk be. A Tisza Tiszabecs szelvényre vonatkozó riasztás kiadására december 23-án 12.45 órakor került sor, 48 órával a tetözés bekövetkezése előtt akkor, amikor a vízszint még 5,80 m-rel volt kisebb a tetőző értéknél. Pontos számszerű előrejelzés a tetözés előtt 24 órával készült. Ekkor a vízállás még mindig 3,10 m-rel volt alacsonyabb a bekövetkezett tetözésnél. Vásárosnaményra a vízállás előrejelzés időelőnye elérte a 82 órát. Megjegyzendő, hogy ezek a riasztási és előrejelzési időelőnyök a lehetséges legnagyobbak figyelembevéve azt, hogy az első érdemi információk az árhullám megindulásé-