Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

446 Kákonyi A. — megállapítottuk, hogy a vízgazdálkodási tevékenység védett területen részben az elviselhetetlen éghajlati változások, részben az ember azt befolyásoló tevékenysége ellensúlyozására nemcsak megengedhető, de szükségszerű (beleértve a hátsági vízpótlást is); — meghatároztuk azokat az alapvető természetvédelmi szempontokat, amelyek figyelembevételével kialakítható a vízgazdálkodás gyakorlása során alkalmazható természetkímélő beavatkozások és ártalommentes technológiák módszertana; — megállapítást nyert, hogy a hátságon a természetes csapadék lehetséges maximumát meg kell őrizni, a Duna-Tisza közének természetes és mesterséges állóvizeit új megközelítésű tervezés és megfelelő peremfeltételek teljesítése esetén a térségi vízmegőrző program szolgálatába lehet állítani; — megfogalmazásra került a vízpótlás esetleges káros hatásainak kivédésére szolgáló átfogó stratégia, amely a természetkonform vízjelleg, vízjárás, vízminőség, szezonalitás stb. kívánalmait rögzíti; meghatározásra kerültek azok a vízminőségi szempontok és követelménye fizikai, kémiai paraméterek, amelyek segítségével a vízpótlás összhangba hozható a természetvédelmi értékek megőrzésével; — meghatározásra kerültek azok a tájesztétikai értékek, tájvédelmi szempontok és tájrendezési elvek, amelyek a vízépítés és vízgazdálkodás gyakorlása során a természeti értékek védelmében figyelembe kell venni; — meghatározásra kerültek a jelentős emberi beavatkozások hatás/müködésellenőrzésének alapelvei, az élővilág-figyelő rendszer módszerei, melyek segítségével a ma még nem kellően ismert folyamatok kézben tarthatók; — meghatározásra kerültek a víztestek ökológiai értékelésének, megjelenítésének alapjai, a gazdag, változatos vízi világ kialakulását elősegítő, fenntartó parti zónák jellegzetességei; — indokoltuk a vízterek védőzónájának szerepét, célját, az ökológiai folyosók lentőségét; — feltártuk a vízkészletnövelés lehetséges módjait (tisztított szennyvíz, városi csapadékvíz) — javasoltjuk a kevésbé értékes, vagy átmeneti vízborításra alig érzékeny területeken (rét, legelő, mocsár) tározólánc kialakítását, beszivárogtató rendszerek létrehozását; — rámutattunk a nagy párolgási veszteséget okozó beavatkozások (sírkutak, tőzeg és kavicsbányák) vízkészlet pazarló gyakorlatára; — medertározási és területi tározási lehetőségek feltárására, kiaknázására; — az ökológiai-katasztrófa-elhárítási minimum-vízállapot megteremtése szükségességére; — a hátsági reverzibilis vízgazdálkodási rendszer kialakítása.