Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam 1996. évi 3. füzet ENSZ EGYEZMÉNY AZ ELSIVATAGODÁS ÉS AZ ASZÁLY ELLENI KÜZDELEMRŐL A kiadvány szerkesztői: Nemes Csaba-Eke IstvánHolló Gyula. Kiadja: Fenntartható Fejlődés Bizottság (tárcaközi állandó bizottság), Budapest, 1995. 106. old. A kiadványban angol és magyar nyelven közreadott ENSZ egyezmény a globális környezet változásaival és azok társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozó ENSZ egyezmények sorába tartozik. Pontos címe: United Nations Convention to Combat Desertification in Those Countries Experiencing Serious Drought and/or Desertification, Particularly in Africa (ENSZ Egyezmény az Elsivatagodás Elleni Küzdelemről a Súlyos Aszállyal és/vagy Elsivatagosodással Sújtott Országokban, Különös Tekintettel Afrikára). Az egyezmény célja az elsivatagodás és az aszály káros következményei ellen folytatott nemzetközi tevékenység összehangolása, szabályozása, illetve a megfelelő szakmai és pénzügyi eszközök előteremtésének és azok optimális felhasználásának elősegítése. Az egyezmény szövege előtt egy — népes hazai szerzőgárda által írt — tanulmányt, valamint hazai állásfoglalásokat találunk. A tanulmány első fejezete az aszály magyarországi előfordulásával, az aszálykárok enyhítésének lehetőségeivel, az aszályhatások leküzdésére szolgáló stratégiai elemekkel és az elsivatagosodás hazai veszélyével foglalkozik. A második fejezet az ENSZ egyezmény lényegét taglalja, a harmadik pedig a további nemzetközi és hazai feladatokat vázolja föl. A kérdéssel kapcsolatban állásfoglalást adott ki az MTA Aszály Bizottsága, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége, az ICID munkaértekezlete, valamint — közösen — az Aszály és Öntözés Kutatásokért Alapítvány és az Öntözési Kutató Intézet. Maga az egyezmény - a bevezetést követően — hat fő részre tagolódik, és négy melléklete is van. Az I. rész eligazít a fogalmak használatáról, és közli az egyezmény célkitűzéseit és alapelvét. AII. rész általános rendelkezéseket tartalmaz (az érintett felek kötelezettségei, kapcsolat más egyezményekkel). A III. rész első szakasza cselekvési programot ad, második szakasza a tudományos és műszaki együttműködést szabályozza, a harmadik szakasz a támogató intézkedéseket sorolja föl. A IV. rész az intézményekről szól (Felek konferenciája, Állandó titkárság stb.). Az V. rész az eljárások rendjét közli (információ-közlés, viták rendezése stb.) A VI. rész záró rendelkezéseket tartalmaz (aláírás, ratifikálás, hatályba helyezés stb.). Az egyezmény regionális végrehajtási mellékletei. Afrikára, Ázsiára, Latin-Amerikára és a Karib-térségre, valamint az észak-mediterrán térségre vonatkoznak. A kötet a források és hivatkozások listájával zárul. Az egyezmény különösen azokra az afrikai országokra van tekintettel, ahol legnagyobb fokú az elsivatagosodás, s legsúlyosabbak a társadalmi-gazdasági következmények, de Magyarország számára is nagy jelentőségű, mert megbízható alapot nyújt