Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam 1996. évi 3. füzet ÚJ MŰSZAKI MEGOLDÁS ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉS ERŐSÍTÉSÉRE BARABÁS ÁKOS és LŐRINCZ ANDRÁSNÉ Az 1991 augusztusi dunai árvíz tapasztalatai a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVÍZIG) kezelésében levő Szentendre-szigeti védvonalak megerősítésének szükségességére hivták fel a figyelmet. A Szentendrei-Duna-ág mentén települt községek bel- és külterületeinek, valamint a Váci-Duna-ág mellett kiépült üdülőterület árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében az 1965-ös árvíz után épült, nem megfelelő szelvényméretü töltések megerősítésére, a vízoldali előterek kialakítására, a töltés alatti szivárgási úthossz növelésére 1992-ben beruházás indult. Az 1992—94 évek során a töltés 0+100 tkm szelvényei között Szigetmonostornál, 1995-96 években az 5+000 szelvénytől a tahitótfalui zsilipig folytak a védtöltések megerősítési munkálatai. Pócsmegyer község belterületi szakaszának fejlesztését - tekintettel arra, hogy a belterület nagy része viszonylag magas fekvésű, a védtöltés magassági hiánya minimális és a megerősítés helyszűke miatt bonyolult — a gyengébb védképességü külterületi szakaszok után valósították meg. 1. A pócsmegyeri töltés A fejlesztést megelőző állapotban a töltés mindkét oldali rézsűhajlása 1:2 volt. A töltéskorona szélessége a belterületi szakaszon sehol sem érte el a 2,0 m-t. A vízoldalon a 4+140 — 5+030 tkm szelvények között lábazati köprizmára támaszkodó, betonlapos rézsűburkolat védte a töltést a hullámverés ellen. A töltés közvetlenül a Szentendrei-Duna-ág partján épült, vízoldali előtere nincs, a vízoldali töltésrézsű egyben a Duna-meder rézsűje is. A belterületi töltésszakasz koronaszintje több helyen az előírt kiépítési szint alatt volt 0,10-0,30 m-rel. A töltés geometriai méretei pedig messze az Országos Vízügyi Szabványban előírt értékek alatt maradtak. A fejlesztés műszaki megalapozása keretében 1995 októberében elkészültek a töltés talajmechanikai vizsgálatai. Az állékonysági és szivárgási számítások eredményei még elfogadható értéket mutattak. A töltéserősítést így elsősorban az azonos biztonságú védvonal kialakítása, az esetleges árvízvédekezési feladatok eredményes végrehajtásának lehetővé tétele, a fenntartási munkák megkönnyítése, illetve az ÓVSZ vonatkozó előírásainak lehetőség szerinti kielégítése indokolta. A kézirat érkezett: 1996. XI. 23. Barabás Akos, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) Vízkár-elhárítási Főosztály Lörincz Andrásné, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG Budapest).