Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

416 Muszkalay L— Varsa E. minden pillér magasságot, s így a további adatsor nem tartalmaz az elkövetett hibán túl hőtágulásból eredő magasságkülönbségeket. 4. A maradandó süllyedés A hőkorrigált adatsort az altalaj rugalmas alakváltozása és a nyomás közötti összefüggés segítségével átszámítottuk egységesen nulla nyomásra. A hökorrekció a fiktív pillér magasságok csökkentésével, az altalaj rugalmas alakváltozásából eredő különbségek leválasztása azok növelésével járt. Az így kapott pillérmagasság adatsorokat több próbálkozás után a legjobbnak talált (4) függvénnyel egyenlítettük ki. Ezt az exponenciális kiegyenlítő függvényt mutatja a 4. ábra az egyes pillérekre vonatkozóan. A görbék azt a képzelt magasságot ábrázolják az idő függvényében, amit egy adott időpillanatban 0 °C hőmérsékleten a pillérek terhelés nélkül elfoglalnának. Ezen függvényeknek az a rendkívüli gyakorlati jelentősége, hogy amennyiben az ún. maradék függvényekről igazolható, hogy véletlen jellegűek és normális eloszlásúak, akkor bármely tetszőleges időponthoz megadható, hogy a függvény kezdő időpontjához képest mennyi volt egy adott pillér maradandó süllyedése. Az egyes pillérek 1972. július 28. és 1993. május 24. között előállt, valamint a 2000. és a 2020. évre extrapolált maradandó süllyedését tartalmazza a II. táblázat. Látható, hogy a VI. pillér maradandó süllyedése kiemelkedően a legnagyobb. A szerkezetek szempontjából igen fontos, és itt a szegmens táblák mozgatásának és az üzemi híd állékonyságának a biztonságára kell gondolni, hogy mekkora lehet szélsőséges esetben az egyes nyílásokban a pillérek közötti magassság különbség. Ez akkor állhat elő, ha tartós, igen magas vízállás (szabad átfolyás) után hirtelen igen kisvíz áll elö (duzzasztás, minimális érkező vízhozam). A magasság különbség a maradandó süllyedések különbségéből és a pillérek pillanatnyi visszaemelkedésének különbségéből adódik össze. Ezeknek különböző időpontokra vonatkozó jó becslését tartalmazza a III. táblázat. A III. táblázat adataival kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1972. július 28. óta előállt maradandó süllyedések értékeit tünteti fel.A II. és III. táblázatból megállapítható, hogy a maradandó süllyedések — amelyek a szegmenscsapok bebetonozása után jöttek létre — az idő fügvényében már nagy mértékben nem növekednek, hasonlóan a nyílásokban létrejöhető magasság különbségekhez. Az is szembetűnő, hogy a II. és III. pillér maradandó süllyedése gyakorlatilag azonos, míg az 1. és 5. nyílásban jöhetnek létre a legnagyobb magasság különbségek. Különösen az 5. nyílásban az V. és VI. pillér magasága között előállható különbség számottevő — most 23 mm körüli — mert az üzemi hídban a támaszok ekkora elmozdulás különbsége már jelentős feszültség többletet okoz. Ez és a híd vasbeton szerkezetében található repedések nagy száma (közel 400 repedés) indokolja az üzemi híd statikai felülvizsgálatát.