Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Muszkalay L.-Varsa E.: A kiskörei duzzasztómű függőleges mozgásának vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXVIII. évfolyam 1996. évi 3. füzet A KISKÖREI DUZZASZTÓMŰ FÜGGŐLEGES MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA MUSZKALAY LÁSZLÓ és VARSA ENDRE A Kisköre határában, a torkolattól 404 km-re épült vízlépcső három egybeépített fö létesítménye a vízerőmű, a duzzasztómű és a hajózsilip. A vízlépcső átvágásban létesült, amelynek tengelyére szimmetrikusan helyezkedik el a duzzasztómű. A duzzasztómű öt, egyenként 24,0 m széles nyílásból áll, küszöb magassága 80,20 m A.f. (1. ábra). Egybeépült alaplemezének hossza 141,6 m, szélessége 41,0 m. Az alaplemez előtt lévő rövid előfenék alatt szivárgást gátló résfal vízzáró dilatációs szerkezettel csatlakozik az alaplemezhez. Alvíz felől beton utófenék épült, amit a mederhez való csatlakozásnál vasbeton résfal zár le. A vízlépcső főműveinek rendszeres mérését az építéstől kezdve a VITUKI, majd megalakulása óta a VITUKI Consult Rt. Létesítmény-ellenőrzési osztálya végzi. A mérési eredményekből a 80-as évek elején úgy tűnt, hogy a duzzasztómű VI. pillérének függőleges mozgása eltér a többi pillérétől. A mozgás részletes megfigyelésére a vízlépcső duzzasztómüvén pillérenként egy felvízi és egy alvízi méröpontot helyeztek el (F7-F18 jelű pontok, 2. ábra). Ezek pillanatnyi magasságát rendszeresen felsőrendű szintezéssel határozzák meg. Az építés alatt azt tapasztalták, hogy a nagy felületre ható terhelések konszolidációja viszonylag rövid idő alatt, a tervezéskor elképzeltek szerint lezajlott (Dobó 1973). A duzzasztómű szegmens elzárószerkezeteinek szerelését 1972. június végére fejezték be (Szántó-Szentandrási 1973). A talajvízszint-süllyesztő kútsor üzemét 1972. április elején megszüntették, aminek következtében az I-TV. pillérek azonnal emelkedni kezdtek, míg az V. pillér felvízi pontja ( F15 ) egy hónap késéssel, az alvízi (F16) és a VI. pillér mérőpontjai három hónap késéssel követték a mozgást, egy relatíve maximális magasságot elérve. Ezek miatt a mérőpontokról rendelkezésre álló magasságmérések eredményeit az 1972. július 28-án végzett méréstől kezdve vettük figyelembe. Ezen időpont és 1993. május 24. között hatvan mérés történt, így a vízállás és a léghőmérséklet adatokkal együtt a jelen vizsgálatokhoz felhasznált bemenő adatok száma: 1020. A magassági adatok Adria feletti magasságra vonatkoznak. Az alvízi mérőpontok, a pillérek kialakítása miatt 2,70 m körüli értékekkel magasabban helyezkednek el mint a felvíziek. A pillérek mozgásvizsgálatánál, a billenés hatásának kiküszöbölése céljából a felvízi és alvízi mérőpontok mindenkori magasságának átlagával, mint fiktív magassággal számoltunk. 1. A vizsgálat módszere A vizsgálat módszere a matematikai statisztika eszközeinek felhasználásával fizikai alapokon nyugszik. Egy pillér, vagy mérőpontjának mindenkori magassága a következő összefüggéssel írható le: A kézirat érkezett: 1996. IV. 15. Muszkalay László mérnök, a VITUKI Consult Rt. (Budapest) ny. tudományos főmunkatársa. Varsa Endre oki. mérnök, tudományos főmunkatárs, a VITUKI Consult Rt. igazgatója.