Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Kovács Gy.-Domokos M.: A kisvízi események jellemzőinek becslése
400 Kovács Gy .-Domokos M. — Végül a 10%-os valószínűségű r^v; 0,1 követési időt [d] — a t^ időtartamhoz hasonlóan — átszámítás nélkül vittük térképre (9. ábra). A négy alapsegédlet (6-9. ábra) használatához két kiegészítő segédlet szükséges. Az izometrikus térképeken ábrázolt fajlagos mennyiségek közül a v kisvízi tömeghányados és a h kisvízi vízhozamhiány-hányados meghatározásához ugyanis ismernünk kell a Q m a sokévi középvízhozamot. Ennek meghatározására, a sokévi közepes fajlagos lefolyás becslésére a Я ma ~ QmcJA • Ю 3 [ш V M (4) összefüggés alapján Lászlófjy (1964) szerkesztett izometrikus vonaltérképet, ahol A a vízgyűjtőterület nagysága [km-]. Ennek az időközben felhalmozódott adatanyag felhasználásával korszerűsített változata (VITUKI 1985) a 10. ábra. A Q sc r kritikus kisvízhozam értékének adathiányos vízgyűjtőre történő becsléséhez szükséges, 5 = Q S C/Qma H (5) szerint értelmezett 8 kisvízi hányados izometrikus térképe a 11. ábra. 4.1.2. A segédletek jellemzése. A 10%-os valószínűségű kisvízi időtartam izometrikus térképe (6. ábra) a í£ e ; o,i = 30, 50 és 70 nap időtartamokhoz tartozó izometrikus vonalakat tartalmazza, azaz ezen értéktartományban tesz lehetővé leolvasást. A segédlet közepes pontossága 20%. A tk e kisvízi időtartam területi alakulásában két földrajzi hatás: egyrészt a délnyugatonjelentkező mediterrán éghajlati befolyás, másrészt a Bakonyban és a Bükkben jelentkező karszthatás érvényesül, a kisvízi időtartamok csökkenésének irányában. Hatásterületeiken a 10%-os kisvízi időtartam általában 30 nap alatt marad. Pozitív anomáliát mutat a Balatontól délre eső terület, 50-60 napos értékekkel. Általános tendenciának mondható, hogy a kisvizek időtartama a hegységek belseje felől a síkvidékek felé növekszik a Duna közvetlen északi vízgyűjtőin és az Alföld északi peremén, megközelítve, sőt túllépve a 70 napos időtartamot. A 10%-os valószínűségű kisvízi tömeghiány-hányados izometrikus térképe (7. ábra) a VQJ = 1,5; 2, 4, 6 és 10 értékű izometrikus vonalakat tartalmazza. A segédlet közepes pontossága 20%. A v tömeghiány-hányadosok területi alakulására a csapadék mennyisége és kiegyensúlyozottsága van döntő hatással. Az ország legcsapadékosabb és legkiegyenlítettebb csapadékeloszlású nyugati és délnyugati részén értéke 2 körül van, vagy azt el sem éri. (Vagyis e területeken a 10%-os meghaladási valószínűségű tömeghiány mennyisége a 2 napi teljes közepes víztömegnek felel meg, vagy még annak is alatta marad.) Ugyancsak kisebb értékek jellemzik az Északi-középhegység magasabb hegyeit. A hegységperemi síkvidékeken pedig ellenkező szélsőséget figyelhetünk meg. A 10%-os valószínűségű vízhozamhiány-hányados izometrikus térképe (8. ábra) szerint a /z-értékek országosan elég szűk határok között mozognak, amelyeket a térképről a /zo,i - 0,15; 0,20 és 0,30-as izometrikus vonalak közötti interpolálással lehet leolvasni. Á segédlet közepes pontossága ±14%.
