Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Kovács Gy.-Domokos M.: A kisvízi események jellemzőinek becslése
A kisvízi események jellemzőinek becslése 389 2. A vizsgálatban feldolgozott vízhozam-idősorok A kisvízi események vizsgálatába 98 hazai 4000 km 2-nél kisebb vízgyüjtöjű vízfolyás-szelvény mellett bevontuk a Tisza belépési szelvényét (Tiszabecs), a SzamosCsenger szelvény adatait, a Tisza legnagyobb jobbparti mellékfolyóinak (Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva) néhány szelvényét, valamint a Magyarországra nyugatról belépő nagyobb vízfolyások (Lajta, Rábca, Rába) fő szelvényeit is. (Az utóbb felsorolt szelvények vízgyűjtőinek területe 10 000 és 16 000 km 2 között változik.) így összesen 108 vízhozam-adatsort ellenőriztünk és szükség szerint javítottunk, ill. kiegészítettünk. Az adatellenörzés eredményeképpen a 108 megvizsgált szelvény közül 72 szelvény adatsorát ítéltük a kisvízi események vizsgálatához kellő megbízhatóságúnak. Ezek közül 51 a Dunántúlról, 21 pedig Észak-Magyarországról származik. A kisvízi vizsgálatok folyamatos napi vízhozam-adatsorokat igényelnek. Egységesen a reggeli 7 órakor mért napi adatokat dolgoztuk fel, mert a 60-as évek végéig túlnyomórészt csak reggeli vízállásmérések voltak. A feldolgozott időszak egységesen 1961—84 volt, mivel ennek az időszaknak a kisvízi tartományai már mindenütt megközelítőleg homogénnek voltak tekinthetők, valamint ez az időszak kisvízi eseményekben az átlagosnál gazdagabb volt. 3. A vízfolyás-szelvényként elvégzett vizsgálatok A vízhozam-adatsorok ellenőrzésének, manuális és gépi feldolgozásának, javításának, szelvényenkénti és regionális vizsgálatának munkafolyamatáról a 3. ábra nyújt áttekintést. Ezt a munkafolyamatot mind a 72 kiválasztott szelvény vízhozam-idősorára elvégeztük. A feldolgozás első eredményeként minden szelvényre - meghatároztuk a Q sc r kritikus kisvízhozam értékét (2. ábra) - kiválogattuk a Q sc r-hoz tartozó kisvízi eseményeket (1. ábra) azok Г kezdő napjaival, valamint - kiválasztottuk a kisvízi események különböző valószínűségű t k e, VD, QD ma x és f ytó v hidrológiai jellemzőit. A feldolgozás eredményeként a Feketevíz kémesi szelvényében kiválasztott kisvízi események jellemző paramétereinek tapaszlati és simuló eloszlásfüggvényeit az év négy időszakában a 4. ábrán mutatjuk be. Kísérleti jelleggel—későbbi kutatások előkészítése céljából—akisvízi események különböző valószínűségű paramétereinek a nem rögzített Q 0 vízhozam-küszöbtől (Q 0 Ф Q sc r) való függését is vizsgáltuk (5. ábra). Az 5. ábra grafikonjaiból kitűnik, hogy Q 0 vízhozam-küszöb (vagyis a vízfolyásból kielégítendő vízigény) szintjének emelkedésével a vízhiány rohamosan súlyosbodik. A Q 0 megduplázódásával a VD víztömeghiány csaknem ötszörösére, megháromszorozódásával több, mint tízszeresére nő. A feldolgozás eredményeiből egyértelműen kitűnt, hogy a ksivízi eseményekben a június és szeptember közötti nyári (koraöszi) négy hónap a leggazdagabb.
