Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Kovács Gy.-Domokos M.: A kisvízi események jellemzőinek becslése
A kisvízi események jellemzőinek becslése 387 m-edik kisvízi esemény 1. ábra. A kisvízi esemény jellemzőinek értelmezése Figure 1. Interpretation of the characteristics of low-flow events Bild 1. Definition der Kenngrößen der Niedrigwasser-Ereignisse lyen előre rögzített Д7" с tartam alatt marad, ahol AT 0 a vizsgált szelvény vízgyűjtőterületének nagyságától függ: értéke pl. 100 km 2-nél kisebb vízgyűjtő esetén 1 nap, 10 000 km 2nél nagyobb vízgyűjtő esetén pedig 6 nap. Ugyanakkor, Zelenhasiéet al. (1987) módszerétől eltérően, a legkisebb vízhiányt, ill. legrövidebb tartamú kisvízi eseményeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Az (1) definícióban szereplő Q sc r kritikus kisvízhozam-érték meghatározására Kille (1970) módszerét alkalmaztuk. Eszerint valamely vízfolyás-szelvény Q sc r értéke egyenlő a szelvényben észlelt Q sj havi legkisebb vízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvényét közelítő törött vonal (poligon) legalsó egyenesének meghosszabbításán az 50%-os valószínűséghez tartozó vízhozammal. (Q sc r fizikai jelentése: a felszín alatti eredetű „alapvízhozam" sokévi átlagértéke.) A Feketevíz kémesi szelvényét jellemző Q sc r érték meghatározását a 2. ábra szemlélteti. A Q sj havi vízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvényét adó pontsorozatot a 24 éves észlelési időszak 288 havi Q sj értékének növekvő rendben történt felrakásával kaptuk. Az eloszlásfüggvényt közelítő törött vonal egyenesei kijelölik a vízhozam három fö összetevőjét: az alap-, a hipodermikus (felszínközeli) és a felszíni lefolyást. Egy-egy kisvízi eseményt a következő öt paraméterrel jellemzünk (1. ábra): - időtartam, t k e (d) - víztömeghiány („deficit"), VD (10 6 m 3) - legnagyobb vízhozamhiány, QD ma x (m 3/s) - követési idő (vagyis a vizsgált és az előző esemény között eltelt idő), t kö v (d) - a kisvízi esemény kezdetének dátuma, T (év, hó, nap)
