Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Konecsny K.:Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája

Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája 37 I. táblázat Az árhullám jellemző adatai a fontosabb állomásokon Folyó Állomás Vízgyűjtő terület (km 2) Árhullám tömege (millió m 3) Lefolyás (mm) Csapadék (mm) Lefolyási tényező Tisza Tiszabecs 9 707 579,3 59,7 115,1 0,52 Túr Kányaháza 379 29,1 77,7 83,2 0,93 Garbolc 944 61,4 65,0 77,0 0,84 Nagy-Szamos Bethlen 4 323 282,9 65,4 121,6 0,54 Kis-Szamos Szilágytő 3 595 86,8 24,1 78,6 0,31 Szamos Dés 8 823 375,5 42,6 101,6 0,42 Sülelmed 11 646 419,3 36,0 93,4 0,38 Lápos Hagymáslápos 1 450 116,1 80,1 129,8 0,62 Szamos Csenger 15 282 569,3 37,2 94,5 0,39 Tisza Vásárosnamény 29 057 1221,1 42,0 97,6 0,43 Kraszna Kraszna 190 4,0 20,7 65,8 0,31 Domahida 1 712 13,1 7,6 54,0 0,14 Tisza Záhony 32 782 1378,1 42,0 94,3 0,44 a kisebb hegyvidéki vízgyűjtőkön ennek kétszerese is előfordult (Meleg-Szamos ­Smida 210 mm, Béles-Poiana Horea 192 mm, Kapnik-Kapnikbánya 186 mm). Érdekességképpen megemlítjük, hogy a vízgyűjtő alföldi részein, egy átlagos évben a lefolyás 30-50 mm-t tesz ki. A magas, 0,6-0,8 körüli lefolyási tényezők (а) а talajfagy, a havas-jeges víz­gyűjtő felszín és az olvadás után bekövetkező magas felszínközeli talajnedvesség mi­att álltak elő. A lefolyási tényező értékei is jelentős területi különbségeket mutatnak. Például a Kraszna vízgyűjtőjén csak 0,10-0,30 közötti, a bélesi tározó felett, a Meleg-Szamoson Smida-nál 0,78 volt. A Túr Kányaháza szelvényre számított 0,93-as és a garbolci vízmércére számított 0,83-as lefolyási tényezőt nem lehet természetesnek tekinteni, ugyanis a lefolyást mester­ségesen megnövelte az a vízmennyiség amit a kányaházai víztározóból, az árhullám kez­detén végzett előürítés alkalmával kiadagoltak. Ezt támasztja alá az is, hogy a tározót táp­láló három patakon (Túr, Rossz-völgy, Kislekence) lévő szelvényben 0,36-0,54 között voltak a lefolyási tényezők. A maximális fajlagos lefolyás (q m 3/s km 2) a vízgyűjtőterület növekedésével fo­kozatosan csökkent (Mara-Mara 1192, Kapnik-Kapnikbánya 1100, Szálva—Szálva, Meleg-Szamos - Smida 545, Nagy-Szamos - Bethlen 361, Csenger 79,8, Vásárosna­mény 91,2, Záhony 85,4 m 3/s km 2). A Tisza-Tiszabecs és a Szamos-Csenger szelvényekben szokatlan módon közel azonos, 579 millió m 3 illetve 569 millió m 3 víztömeg vonult le. A Túr, Borzsa és a Kraszna hozzájárulása révén a Tisza-Záhony szelvényben az árhullámtömeg 1378 millió m 3-re adódott (6. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents