Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével

340 Harkányi К. Természetesen az előrejelzéseknél alkalmazott, hibakorrekciót végző sztochasztikus modult ezeknél a számításoknál nem szabad használni, hiszen nem az a feladat, hogy az észlelt vagy mért értékeket minél jobban megközelítsük, hanem az, hogy kiszámítsuk, mi lett volna, ha nem következik be töltésszakadás az adott folyószakaszon. Az így kapott érték a mértékadó az árvízvédelmi töltések magasságának megállapítása szempontjából. Először a Duna komáromi szelvényére korrekció nélkül határoztuk meg a mértékadó árvízhozamot, majd ebből a mértékadó árvízszintet. Ebben a szelvényben az elmúlt évtizedekben nem volt számottevő mederváltozás. Az így kapott érték 7,58 m-re adódott, míg a jelenlegi mértékadó árvízszint (Hk) 7,55 m. A különbség mindössze 3 cm! Ezek után elvégeztük a számításokat a többi dunai vízmérce állomásra. Az árhullám-transzformációs modellhez az I. táblázatban feltüntetett paramétereket használtuk. A transzformálást minden esetben a Duna pozsonyi szelvényéből indítottuk. Az 1954-es és az 1965-ös dunai árvizek esetére meghatároztuk azokat az értékeket, melyek töltésszakadás bekövetkezése nélkül alakultak volna ki a vizsgált szelvényekben. A különbségek igen számottevőek (//. táblázat). I. táblázat Árhullám-transzformációs modell paraméterei Folyószakasz Paraméterek Folyószakasz n K[d] Pozsony—Komárom 4 0,41 Komárom—Budapest 2 0,66 Budapest—Dunaújváros 1 0,89 Dunaújváros-Baja 1 1,98 Baja-Mohács 1 0,90 II. táblázat A Duna módosított árvizei Állomás Qa max m

3 s"

1] Állomás 1954 1965 Állomás tényleges számított tényleges számított Budapest 8000 10 100 8310 9030 Dunaújváros 7420 9 970 8280 8980 Mohács 6860 9 120 8220 8710