Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

22 Szlávik L — Varga M.—V

ä

radi J. A számítógépes adatátvitellel támogatott Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszernek (VIR) a belvízvédekezésre való alkalmazásával összefüggésben az OVF naponta összegyűjti az egyes vízügyi igazgatóságok becsült belvízvédekezési költségeit. Ezek naprakész ismerete lehetőséget teremtett olyan fajlagos mutatók kiszámítására és elemzésére, mint az átszivattyúzott vízmennyiség és a költség viszonya, továbbá - bizonyos korlátokkal - összehasonlíthatóvá tette a vízügyi igazgatóságok belvízvédekezési költségráfordításait is. Az átszivattyúzott vízmennyiség (m

3-ben) és a becsült védekezési költség (Ftban) aránya — 1996. március utolsó dekádjáig — jó közelítéssel 1:1 volt. Ez az arányszám néhány századdal módosulni kezdett a belvízvédekezés kiterjedtebbé válásával. A kedvezőtlenebb költségmutatók az élőmunka igény növekedésével, a csatornák kotrásával, kaszálásával magyarázhatók. De többször került sor a szivattyútelepeken hibaelhárításra is, ami lényeges költségnövekedést eredményezett. Az fajlagos mutatók előzetes értékelése alapján megállapítható, hogy 1 m

3 víz átemelésének fajlagos költsége: — csak szivattyútelepre elrendelt készültség esetében: 0,6-0,7 Ft/m

3 — területi védekezési munkák esetében 1,2 Ft/m

3 — iszapolási, kaszálási munkákkal együtt járó védekezési készültség esetében: 5,0 Ft/m

3 Ezek a fajlagos költség adatok ugyan még tovább finomíthatok, de már így is alkalmasak következtetések levonására a belvízvédekezés költségeit illetően. 3.4. Helyi vízkár-elhárítási események 1996 május—júniusában Május első felében Dél-Európa felől meleg és nedves légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, és szinte egyetlen nap sem múlt el úgy hazánkban, hogy ne alakult volna ki heves zápor vagy zivatar, sok esetben jéggel és viharos erejű széllel kísérve. Hasonló időjárási helyzetek alakultak ki az ország több pontján 1996 júniusában is. A lokális jelleggel, kis területre koncentrálódó, rövid idejű nagy csapadék nem ritka jelenség Magyarországon. Mégis rendkívüli természeti jelenségnek minősíthetők az 1996 májusában és júniusában kialakult—felhőszakadás méreteket elérő —csapadékok, amelyek visszatérési periódusa több esetben haladta meg az 50 évet (pl. Gyöngyösoroszi - 107 mm, május 13-án, Ravazd — 96-107 mm, június 20-án). Májusban főként a Vértes-, a Pilis- és a Mátra-, valamint a Villányi-hegység környezetében fordultak elő ezek a kiugró csapadékok, míg júniusban a Sokorói-dombvidék területén. Néhány jelentősebb helyi vízkár-elhárítási eseményre vonatkozó információk — a teljesség igénye nélkül — a következők: Tinnye (a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén): május 1. és május 8. A 70-100 éves előfordulási valószínűségű csapadék (OMSz adat) a fedetlen mezőgazdasági területekről iszappal és szalmabálákkal árasztotta el a települést (7. ábra). A víz-