Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: A talajnedvesség és a talajvízállás változásai az Aföldön

A talajnedvesség és a talajvizállás változásai az Alföldön 215 tay 1995, Starosolszky 1995) szerint a felszíni vízkészlettel és a felszín alatti vízkészlettel egyaránt fönnállnak, és kölcsönösen visszahatnak egymásra. Felhívják a figyelmet a vízháztartás időbeli változásának legszembetűnőbb jellemzőire, a téli felhalmozódási és a nyári kiürülési időszakokra, valamint a többéves ciklusokra, melyek az Alföld sajátos hidrodinamikai rendszerében nagy szélsőségek kialakulásához vezethetnek. Ezek a szélsőségek megváltozott klimatikus viszonyok között előre nehezen kiszámítható módon fokozódhatnak. A már eddig is tapasztalt és az elörejelzett hidrológiai változások egyrészt az azokhoz való alkalmazkodásra, másrészt arra hívják föl a figyelmet, hogy az emberi tevékenységeket úgy kell szabályozni, hogy azok a káros hatásokat ne erősítsék, hanem mérsékeljék. Ehhez a hidrológiai adatgyűjtés és feldolgozás színvonalának emelése, vagyis az észlelőhálózatok kiterjesztése, illetve sűrítése, az észlelés gyakoriságának növelése, végül a megbízhatóság fokozása szükséges. Különösen áll mindez a talajnedvességre, a fedőréteg vízháztartására vonatkozóan. IRODALOM Aljöldi L.—Starosblszky O.-Várallyay Gy.: Az aszály jelenség hidrológiai vonatkozásai Magyarországon. In: Éghajlat, időjárás, aszály. I. Az időjárás változékonysága és hidrológiai vonatkozásai (szerk.: Cselötei L. és Harnos Zs.) MTA Aszály Bizottság, Budapest, 1994. Antal E.: Az éghajlatváltozás hatása az aszályra Magyarországon. OMSZ. Beszámolók az 1988-ban végzett kutatásokról. Budapest, 1992. Antal E.-Szesztav K.: A várható klímaváltozás és a környezet kölcsönhatásai. Agro-21 füzetek: Az agrárgazdaság jövőképe. 10. szám. 1995. Csepregi A.-Liebe P.—Simonjjy Z.: Az 1992. évi szárazság hatása a felszín alatti vizekre. In: Az 1992. évi aszály értékelése (szerk.: Pálfai I. és Vermes L.). 1993. Csordás L.-Lóki J.: A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban. Alföldi Tanulmányok XIII, 1989. Domokos M.: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészletgazdálkodási hatásai. Vízügyi Közlemények LXXVII. évfolyam 3. füzet, 1995. Dunay S.-Posza I.-Vaiga-Haszonits Z.: Egyszerű módszer a tényleges evapotranszspiráció és a talaj vízkészletének meghatározására I. A párolgás meteorológiája. Öntözéses Gazdálkodás 6, 1968. Dunay S.—Posza I.-Vaiga-Haszonits Z.: Egyszerű módszer a tényleges evapotranszspiráció és a talaj vízkészletének meghatározására II. A tényleges párolgás. Öntözéses Gazdálkodás 7, 1969. Dunay S—Kalmár E.: A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában. OMSZ. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok, 1. Budapest, 1993. Dunay S—Tölgyesi L: Aszály — agrometeorológus szemmel. In: Az 1992. évi aszály értékelése (szerk.: Pálfai I. és Vermes L.), 1993." Dunkel, Z: Investigation of climatic variability influence on soil moisture in Hungary. XVII. Konferenz der Donauländer über hydrologische Grundlagen. Band I. Budapest, 5-9 September. 1994. Erdélyi M.: A magyar medence hidrodinamikája. VITUKI Közlemények. 18. szám. 1979. Erdős L.: A talajvízkészlet szélsőséges változásai. Hidrológiai Közi. 57, 1977. Faragó T.-Iványi Zs.-Szalai S.: Az éghajlat változékonysága és változása II. A légkör összetételének és az éghajlat jellemzőinek változása, a változások megfigyelése, modellezése, előrejelzése és hatásai. Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, 1991. Gábris Gy.: Az Alföld vízrajzának jellegzetességei. In: Alföld Kutatási program II. kötete. Az Alföld környezeti állapota és természetvédelme (témavezető: Rácz L.). Kecskemét, 1992. Gáspár Z. Az evapotranszspiráció talajvízszint szabályozó szerepe. Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlés IV. kötet. Szeged, 1992.