Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: A talajnedvesség és a talajvízállás változásai az Aföldön

A talajnedvesség és a talajvizállás változásai az Alföldön 211 O) 4D > T3 Ш 'ro CO I0 1964 1970 1980 1990 93 /. ábra. A talajnedvesség térfogatszázalékban kifejezett értékének változása a kömpöci kísérleti állomáson (Bács-Kiskun megye) Fig. 1. Changes of soil moisture values expressed in volume percentage at Kömpöc experimental station (Bács-Kiskun County) területek azok, ahol a talajvíz 1 m-nél közelebb, vagy 6 m-nél mélyebben helyezkedik el a felszínhez képest (Rónai 1956, 1961, OVF 1964, Gábris 1992, Pálfai 1992a). Ha az átlagosnál csapadékosabb és hűvösebb évek sorozatban követik egymást, akkor a talajvízkészlet a csapadék-fölhalmozódás következtében egyre növekszik, a talajvízszint évről évre magasabb lesz. Száraz évsorozat esetén ellenkező folyamat játszódik le, a talajvízkészlet fokozatosan kiürül, a vízszint egyre mélyebbre süllyed. A talajvízszint tehát az éves ingadozáson kívül többéves ingadozást is végez. A ciklusok azonban nem szabályos hosszúságúak, általában 10-15 év közöttiek (Rónai 1961), s jól követik azt a képet, amit az évi csapadékösszeg és az évi középhőmérséklet ötéves átkaroló átlagai (illetve az utóbbinak a tükörképe) mutatnak (Pálfai 1988), s ami a számított talajnedvességi adatok hasonlójellegű feldolgozásán is megfigyelhető (Dunkel 1994). Ahol a többé-kevésbé szabályos kép nagyon eltorzul, ahol a ciklusok már nem különíthetők el, ott az emberi behatások túlsúlyára kell gondolnunk. A talajvízszintek a Duna—Tisza közén az 1970-es évek eleje óta, a Tiszántúlon az 1980-as évek eleje óta csökkenő trendet mutatnak (Pálfai 1991, 1995, Csepregi-Liebe-Simonffy 1993, Liebe 1994). A talajvíz legszélsőségesebb helyzete akkor alakul ki, amikor az időjárási hatások emberi tevékenységre visszavezethető, azonos előjelű hatások erősítik föl. ч/ tKÖMPÖC 0,2 - 0,6 m-es réteg "V Például amikor egy hosszú száraz periódusban megnövekszik a felszín alatti vizek kitermelése. Napjainkban ennek legpregnánsabb példáját a Duna—Tisza közi hátságon lehet tapasztalni. Itt a talajvíz szintje átlagosan 2, helyenként 3-4 métert süllyedt a korábbi