Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Pándi, G.-Sorocovschi, V.-Barna E. M.: A vízfolyások lebegtetett hordalékszállításának energetikája

Vízügyi Közlemények, LVXXVI1I. évfolyam 1996. évi 2. füzet A VÍZFOLYÁSOK LEBEGTETETT HORDALÉKSZÁLLÍTÁSÁNAK ENERGETIKÁJA PÁNDI GÁBOR, DR. SOROCOVSCHI VICTOR és BARNA E. MELINDA A folyó saját mozgásenergiája alapján állandó eróziós hatást gyakorol az érintkezésben levő folyómederre. A lemosott anyagot pedig tovább szállítja és a folyamat végső részeként az elszállított anyag egy része a tengerbe való beőmlés előtt lerakódik. A vízfolyás a pillanatnyi mozgásenergia állapotától függően a lebegtetett hordalékmennyiségét változtatja, mely észlelhető módon befolyásolja az energiamérleg alakulását (Podani 1987). 1. A vízfolyás és a lebegtetett hordalék A hordalékszemcsékre ható erőket általában két csoportba sorolják (Aksoy 1964, Winghart 1965, Rosszinszkij 1968): a hordalékszem kimozdítását segítő és ellene ható erők. Florea et al. (1987) szintén két erőrendszert különböztet meg: a felületi erőket és tömegerőket. E két erőrendszer viszonya határozza meg a hordalékszemek nyugalmi vagy mozgási állapotát. A felületi (mozgató) erők (FM) csoportjába tartozik: - az áramlás dinamikai ereje (F, N), melynek két összetevője van: - statikus - függőleges (F

p, N), amely egyenes arányban van a vízoszlop magasságával és a függőleges nyomás különbségének eredménye; - dinamikus - vízszintes (F

d, N), amely tulajdonképpen a vízfolyás kinetikai energiája. A tömeg (ellenálló) erők (FR) közül a legjelentősebbek: - a súlyerő (G = mg, N) illetve a hordalékszemek vízben mért G' (N) értéke, mely a gravitáció következménye és függőleges iránya van; - a súrlódási erő (F

f, N), amely a mederben levő szomszédos hordalékszemcsék között lép fel és nagysága függ az érintkezési felület nagyságától, tehát bizonyos részben a szemcsék formájától (alakjától). A tömegerők között említhetjük meg a tehetetlenségi erőket, az ütközések miatt ható visszatartó erőket, a newtoni vonzóerőket. A hordalékszállítás mechanizmusának jellemzésére bevezették a hármas motfodinamikai folyamat fogalmát, amelyet Ichim (1987) elemezett részletesebben. A folyamat háA kézirat érkezett: 1995. XII. 14. Pándi Gábor oki. geográfus, aspiráns, a „Babes-Bolyai" Tudományegyetem (Kolozsvár) Földrajz Karának adjunktusa. Dr. Sorocovschi Victor, oki. geográfus, a földrajz tudományok doktora, a „Babes-Bolyai" Tudományegyetem (Kolozsvár) Földrajz Karának docense. Barna Melinda oki. fizikus, „Román Vizek" Önigazgatási Vállalat (Kolozsvár) kirendeltségének számítástechnikai elemzője.