Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai... 19 A vízügyi szolgálatban ötödik éve folyik a számítógépes adatátvitellel támogatott Vízkár-elhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR) kialakítása és az elkészült elemeinek üzembe helyezése. A VIR egyes részei másfél év óta működnek, de az első, igazán átfogó, jelentős adatátviteli terhelésekkel járó védekezési munkákra csak 1995 végén, 1996 első félévében került sor. A rendszer bebizonyította a védekezés informatikai kiszolgálásának ellátásában való kiváló alkalmazhatóságát. A kapcsolattartás a külső szervekkel döntően jól működött. A szükséges jelentéseket, tájékoztatást minden érdekelt időben megkapta. A tárcaösszekötőkkel a kapcsolat rendezett, a védelmi bizottságokkal az együttműködés és a kapcsolattartás jó volt. A védekezés időszakában a határvízi kapcsolatok rendezetten működtek és a külföldi partnerektől kapott információk jelentősen segítették a védekezők munkáját. A közvélemény, a sajtó végig megkülönböztetett érdeklődéssel és fokozott tájékoztatási igénnyel kísérte az eseményeket. Az igazgatóságoknak jól kialakult kapcsolatrendszere van a médiákkal - a részükre adott tájékoztatás folyamatos volt. 3. A belvízvédekezés és a helyi vízkár-elháritás tapasztalatai az 1995 decembere és 1996 júniusa közötti időszakban 3.1. Hidrometeorológia körülmények, védekezési készültségek, belvízvédekezési helyzet A téli hónapok csapadéka szinte ország egész területén meghaladta a 200 mm-t, de egyes belvízrendszerekben a 300-500 mm-t is megközelítette. 1995 utolsó hónapjainak csapadékai telítették a talaj felső rétegeit. A januári-februári szokatlanul nagy hótömeg már 0,1-0,2 m mélyen átfagyott talajra hullott. Mindezeken túlmenően a folyókon magas vízállások alakultak ki - lassítva, illetve megakadályozva a belvizek befogadóba jutását. Minden feltétel adott volt tehát egy komolyabb belvíz kialakulásához, de február második felében és márciusban szerencsésen alakultak a hidrometeorológiai feltételek. A talajvízszintek számottevően nem emelkedtek, csapadék alig hullott és a hosszan tartó hideg a belvíz összegyülekezését lelassította. A pozitív nappali hőmérsékletek hatására a hó jelentős része március közepére —a felmelegedés kezdetére —eltűnt. A kedvező időjárásnak köszönhetően rendkívüli belvízelöntések nem keletkeztek, de az 1996. évi belvízi események mégis kiemelkednek az utóbbi évekéből. A belvízvédekezés 1995 decemberében kezdődött, amikor a nagy hótömeget a december 23-26. közötti szokatlanul meleg időjárás és az esőzés elolvasztotta. Ennek következtében az Észak-dunántúli VÍZIG területén csaknem 50 km

2 belvízelöntés keletkezett. A hirtelen felmelegedés miatt további öt vízügyi igazgatóság területén is indítani kellett a szivattyúkat, különösen a Tisza és a Körösök mentén, a folyókban kialakult magas vízállás miatt. 1996 január első napjaiban folytatódott a belvízvédekezés. A hónap első dekádja ismét csapadékos volt és az időszak végére a hó ismét olvadni kezdett a viszonylag magas hőmérséklet miatt. Januárban összesen hét vízügyi igazgatóság védekezett egyidejűleg. A belvízi szempontból viszonylag csendes február után márciusban egymás után