Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Györke Olivér: Szilárd és mozgómedrű kisminták tervezés

Vízügyi Közlemények, LVXXVI1I. évfolyam 1996. évi 2. füzet A FOLYÓSZABÁLYOZÁSI KISMINTAVIZSGÁLAT ADATAINAK ÁTSZÁRMAZTATÁSA A VALÓSÁGRA GYÖRKÉ OLIVÉR 1. Szilárd medrű kisminta A megtervezett, megépített és a természetben rögzített tényleges vízfelszín adatok alapján bearányosított olyan kisminta, melynek jellemzői: Re

m(

Xj = 2500-20 000, a vízmozgás „turbulens áramlás, hidraulikailag érdes" — esetleg „hidraulikailag simának minősülő felületen", logaritmikus függély menti sebesség eloszlás—permanens áramlással végrehajtott vizsgálatok esetén a következő adatok valóságra történő átvitelét biztosítja: — Műtárgyak és szabályozási beavatkozások hatására előálló vízszint változások mennyiségi adatait a vízimérnöki gyakorlat által igényel pontossággal, ^ = 40 (részletmodell) — Aj, = 100-150, esetenként Aj, = 200 mélységi kicsinyítés, és torzítatlan, vagy n

ma

x = 2—3 torzítású kismintáról. A fentieket meghaladó kicsinyítés és -torzítás esetén már csak az egész modellen mért összes adat viszonyításából származtatott adatok minősülnek a gyakorlat részére megbízhatónak. Néhány külföldi kutató utal arra, hogy a helyszínrajzi kicsinyítés folytán a modell nagyítja az alak-ellenállásból adód h,\ veszteség részt. A nagyítás mértékére vonatkozó ellenőrzött adatokkal — tudomásunk szerint — sehol nem rendelkeznek, de a folyamat fizikájára támaszkodó okfejtés nem záija ki ennek létezését. Véleményünk szerint az említett nagyítás alig veszélyeztetheti a valóságra átszámított adatok megbízhatóságát. Az alak-ellenálás esetleges túlzása a duzzasztások szempontjából a biztonság irányába hat. — A függély mentén és a szelvényekben mért sebesség adatok mennyiségileg is átszámíthatók a valóságra, az említett függőleges kicsinyítések és torzítás esetén. Az áramlási kép és a sebességek területi megoszlásának meghatározására jó módszernek bizonyult kis mécsesek, és világító bóják elmozdulásának fényképi rögzítése. Viszonyítást lehetővé tevő adatokat szolgáltat a valóságra. — Az áramlási kép rögzítése vízfelszínre szórt konfetti elmozdulásának fényképezésével, kanyargós vízfolyás torzított kismintáján nem ad megbízható eredményeket. A felszín alatti folyamatokról a keresztszelvények mentén befecskendezett hipermangánoldal elmozdulásának fényképezéssel történő rögzítése ad felvilágosítást. Az így meghatározott áramlási kép értékesebb mint az említett felszíni kép. —Az áramlás sodorvonalának meghatározásában a keresztszelvények mentén befecskendezett festékoldat elmozdulásából nyert adatok megbízhatók és a valóságra közvetlenül átszármaztathatok. Györké Olivér oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt., Budapest) ny. tudományos tanácsadója