Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

144 Góg Imre szakaszán 1966-tól kezdődően súlyos árvizek keletkeztek, amelyek ott minden esetben töltésszakadásokat okoztak. Ezek kivédése érdekében 1967-69 között, a Fekete-Körös jobb oldali 16 + 150 km szelvénye és a Sebes-Körös bal oldali 57 + 390 km szelvénye között 49,640 km hosszú - ebből 5310 m magaspart — lokalizáló töltés épült (1. ábra). Ez a 12.08 sz. Fokközi árvízvédelmi vonal. A töltés koronaszélessége 4,0-4,5 m, vízfelőli rézsűje 1:3, a mentett oldalié 1:3, 1:4. A töltés koronaszintje a Fekete-Köröstől a geszti magaspartig 91,00-92,80 m B.f. innen a Sebes-Körös felé haladva a terepszinttel együtt emelkedik 97,90 m B.f. szintig. E töltéssel 149 millió m

3 víz lokalizálható. A fokközi árvízvédelmi töltés teljesen lezáija, és most már biztonsággal védi a magyar területet a romániai töltésszakadások árvizei és a Felfogó-csatorna töltésén átjutó vizek ellen. 1970. június 13-án a Fekete-Körös jobb oldali védtöltése Romániában (a Felfogó-csatorna betorkollása felett 5,5 km-re) a határtól 24,300 km-re, 100 m hosszúságban átszakadt. A kiömlött 14 millió m

3 víztömeget a csatorna bal oldali töltése fogta fel — elárasztva 17 km

2 lakatlan területet-és terhelte vissza később a Fekete-Körösbe. Ez az az árvízi csúcstározás — melyet maga a folyó választott ki — amelyet később hivatalos árvízi szükségtározónak alakítottak ki. Itt lett a tamáshidai és a kis-zeréndi szükségtározó. Mindkét szükségtározó két kazettára van tagolva. Az előbbi 3,52 + 1,55 = 5,07 km

2, az utóbbi 3,95 + 0,8 = 4,75 km

2, területü. Ossztérfogatuk: 26 millió m

3. 1974. október 18-án a Fekete-Körös jobb parti töltése és országhatártól 4700 mre a Bihari-felfogó-csatorna és az országhatár között román területen átszakadt. A 20 m széles szakadáson kiömlött 8—10 millió m

3 vizet a régi határtöltésen sikerült lokalizálni, így magyar területre nem ömlött át a víz. Az 1892—1902 évek között megépített bihari Felfogó-csatorna és töltése az első világháború után a magyar alsó terület biztonságát nem tudta szolgálni. A csatorna jobb oldali töltésén áttört árvizek, belvizek a csatorna és országhatár közti területen keletkező belvizek levezetése sok nehézséget okozott, korábban a társulatoknak, később a jogutód Körös vidéki Vízügyi Igazgatóságnak (KÖRVÍZIG, Gyula). Az 1920-as és az 1930-as években a magyar területen épített keresztgátak — határ menti lokalizáló töltések —, sem hozták meg a várt eredményt. A magyar terület biztonsága csak akkor jött létre, amikor 1967-69 évek között megépült a lokalizáló töltés. A román vízügyi szervek 1975-től kezdődően az országhatártól keletre kb. 1 kmre övcsatornát (Ant) építettek, melyhez mellékcsatornák, (Roit, Barmod) csatlakoznak. Ez a létesítmény a bihari Felfogó-csatorna és országhatár közti terület vizeit gyűjti össze és vezeti, közbeeső átemelő szivattyútelepen keresztül a Fekete-Körös jobb oldali töltésénél (4+780 km) épített anti szivattyútelephez. Az elkészült csatorna a Sebes-Körös közeléből indul és halad a 12 750 km-nél levő Rojti átemelő szi-