Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

140 Góg Imre Az 1925. évi Sebes-Körös magas árhullám Köröstarján község alatt, a természetes magas partot több helyen meghátalta. A kifolyt vizek a bihari Felfogó-csatornába folytak. Ezek a kitört vizek, december 23-án a csatorna jobb oldali töltését Oláhszentmiklós és Cséffa községek határában két helyen átszakították. E vizek a Toprongyos-, Inándi- és Korhány-csatornákon, valamint a terep számos mélyedésén át a Fekete-Körösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Öntöző Társulat árterületén, Geszt, Mezögyán és Sarkadkeresztúr települések határában 17,26 km

2 (3000 kat. hold) mélyebben fekvő területet öntöttek el. A hosszúfoki szivattyútelep, 1925-ben, 31 napi teljes üzemmel tudta a Kettős-Körösbe szivattyúzni a folyamatosan érkező árvizeket. Ezután az 1929-ig terjedő időszak alatt, a fenti társulat, közel 100 km hosszú főcsatorna hálózatát kétszeres befogadó képességűre bővítette — főleg a határon túli területekről az ártérre lezúduló — külvizekre való tekintettel a vizek fokozatos levezetésére való alkalmassá tétele érdekében. A Magyar—Román Vegyes Műszaki Bizottságnál a magyar vízügyi műszaki megbízott, a román területen levő bihari Felfogó-csatorna jobb parti töltésének emelését, erősítését és jó földanyaggal való ékelését szorgalmazta. Ezek a fenntartási munkálatok éveken át költség hiánya miatt nem készültek el. 1932. évben, február hó közepén nagyobb havazás kezdődött. A havazás megindulása előtt és korábban is nagy hidegek voltak. A hideg hatása alatt a hó a fagyos talajra hullott. A fagyok március elejéig tartottak és március 6-án kezdődött meg az olvadás. Közben — nagyobb esőzések következtében - a folyók megáradtak. A fagyott felszínen levő hóból semmi víz nem szivárgott a talajba. A nagy hideg hatása alatt a Körös vidék folyói állójéggel voltak borítva. A jégpáncél vastagsága 0,15-0,30 m között váltakozott. A Sebes-Körös felduzzadt vize átömlött a bal oldali töltésen. A román területen kitört vizek — ahol a magas terep miatt nem volt töltés - befolytak a Felfogó-csatornába. A víz ezután Oláhszentmiklós és Oláhhomorógh községek között kilenc helyen átszakította a csatorna jobb oldali töltését. Az Inándi-, Korhány- és Toprongyos-csatornákon és a természetes érmedrek közvetítésével 10 millió m

3 víz folyt át a határon elborított 103,58 km

2 (18 ezer kat. hold) területet. A hosszúfoki szivattyútelepnek 1932 év tavaszán 43 millió m

3 vizet kellett átemelni a Kettős-Körösbe, mert a határon átfolyt vizeken kívül 22 millió m

3 a határon túl csapadékból keletkezett, és ez a belvízlevezető csatornákon érkezett, 11 millió m

3 pedig magyar területen jött létre. A hosszúfoki szivattyútelepen kívül, a magyar területen levő Sarkad Sitkai 4,5 m

3.s

_1 teljesítményű szivattyútelep is román és magyar belvizeket szivattyúzott a Fekete-Körösbe. A nem kielégítő magyar-román vízügyi kapcsolat miatt, a magyar területen súlyos károk keletkeztek. Az 1925. és 1932. évi kedvezőtlen tapasztalatok, a nagykiterjedésű magyar területi elöntések arra kényszerítették az érintett társulatokat, hogy — önvédelemből — az