Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Abért L.-Baross K.: Árvízvédekezés a Rába folyón 1996. áprilisában

132 A bért László-Baross Károly sok egész sora vált szükségessé. A Marcal jobb part 0,340-6,500 tkm szelvények között 8 helyen került sor buzgárelfogásra és 5 szakaszon kellett 25-50 m hosszban bordás leterhelést kiépíteni. A Marcal mentén is szükségessé vált a II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelése, a gyirmóti szivattyútelep és a kiépített szivattyúállások üzembe helyezése. 4. A védekezés tapasztalatai A vízügyi igazgatóságok elmúlt időszakban végrehajtott szervezeti átalakulása óta mindkét érintett igazgatóság területén ez volt az első olyan jelentős árhullám, amely próbára tette az átalakult szervezetek védelmi képességét. Bonyolította a feladatot, hogy a védekezés jelentős része a húsvéti ünnepekre esett. A védekezés végrehajtását rendkívül nehezítette a védvonalak és tartozékaik fenntartottsági hiánya, valamint a védelmi tervdokumentációkban előállt fizikai és erkölcsi elavulás. A Rábán már több évtizede nem vonult le a mértékadót megközelítő árhullám, így a védelmi szervezet számára is sok tapasztalatot szerző, tanulságos védekezés volt. 4.1. Árvízi előrejelzések A Rába heves árhulláma és a védmüvek állapota miatt alapvető fontosságú a pontos, megbízható előrejelzés. A folyó Sárvár feletti szakaszán az árhullámok a Rába völgyében vonulnak le, amelynek állapota a vízállásadatokat nagymértékben befolyásolja. A két igazgatóság hidrológusai között megfelelő volt az együttműködés. A szombathelyi VÍZIG szakemberei a rendelkezésükre álló megtörtént események adatait, információit gyorsan megadták az EDU-VIZIG-nek, sok segítséget nyújtva a védekezéshez, de bebizonyosodott, hogy az általuk szolgáltatható adatok pontossága nem elegendő a Rába jobb parti szükségtározó megnyitásának előkészítéséhez. Ezért az osztrák vízgyűjtőről további adatok beszerzése, valamint a rábai vízmércék nagyvízi vízállásvízhozam kapcsolatának felülvizsgálata és megfelelő előrejelzés biztosítása szükséges. 4.2. Védmüvek állapota Az elmúlt évek fenntartási hiányosságai miatt a Rába menti védvonalak rendkívül rossz állapotba kerültek. Az ilyen kedvezőtlen időjárási körülményeknél ez kritikus helyzetet teremthet a védekezésnél. Ezért - ez az árvíz is bizonyította — a védmüvek folyamatos karbantartása a sikeres árvízvédekezés alapvető eleme. A védtöltések korábban feltárt altalaj és egyéb hiányosságainak kiküszöbölésére a már megtervezett műszaki beavatkozások végrehajtása a tényleges védekezés időszakában lehetetlen, ezért a hiányosságok kiküszöbölését a lehetőségek szerint béke időben kell végezni.