Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

12 Szlávik L — Varga M.—Väradi J. tának térségében rendkívüli készültséget is el kellett rendelni (Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, Illés—Konecsny 1996). A heves árhullám miatt december 29-én a hajnali órákban megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározói. Ennek eredményeként a Fehér-Körös Gyulánál december 29-én (legnagyobb vízszintet) meghaladva tetőzött. A Kettős-Körös vízszintje ugyanezen a napon Békésnél tetőzött és mindössze 0,2 cm-rel maradt el a legnagyobb vízszinttől. Ekkor a Tiszán és mellékfolyóin összesen 158 km hosszon tartottak rendkívüli, 100 km hosszon III. fokú, 340 km-en II. fokú és 830 km-en I. fokú készültséget (7. ábra). 1996 január elejére a csapadéktevékenység megszűnt, a Tisza-völgyi árhullám utánpótlás nélkül vonult le, így az alsó folyószakaszokon már csak II. illetve I. fokú készültségeket kellett elrendelni. A hónap közepére az árhullám gyakorlatilag levonult és a továbbiakban árvízvédelmi készültséget csak a szükségtározók megnyitási helyénél tartottak. Február elején a folyókon kialakuló jéghelyzet szükségessé tette—az érvényes határvízi egyezményeknek megfelelően - a Duna és a Tisza alsó szakaszára jégtörő hajók helyszínre vezénylését és készültségbe helyezését (I. táblázat). A bevetésükre végül is nem került sor, mert a jéghelyzet további alakulása ezt nem igényelte. A tél vége és a tavasz eleje kimondottan csapadékszegény volt. A hegyvidéki vízgyűjtőn felhalmozódott—helyenként jelentős mennyiségű -hótömeg a lefolyás szempontjából ideálisan, az enyhe nappali felmelegedések és az éjszakai fagyok hatására fokozatosan olvadt el és ez a helyzet árvízvédelmi készültségek elrendelését nem igényelte. Április első hetében egy igen változatos időjárási frontokat okozó ciklontevéFig. 1. Lenght of flood embankments in flood emergency during December 1995 — January 1996 period