Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése
102 Szlávik L.-Galbáts Z.—Kiss A. hető szelvényterülete a megnyitás pillanatától kezdve hatékonyan működjön, illetve ez az állapot minél hamarabb és minél jobban megközelíthető legyen, új robbantási tervet kell készíteni. Az új terv készítése során meg kell vizsgálni, hogyan növelhető — mind hossz irányban, mind pedig mélységben — a robbantással kialakítható szelvényterület, úgy hogy a mű állékonyságát és szerkezeteinek épségét továbbra se veszélyeztessük. — 1980-ban a Kettős-Kőrös töltése -9,21 m-es békési apadó vízállásnál szakadt át Hosszúfoknál. 1995. december 29-én reggel 7 órakor pedig 9,20 m-es vízállás mellett Békés még 0,06 m/óra áradási intenzitást mutatott. A mérgesi szükségtározó megnyitására irányuló javaslat ilyen helyzetben történt. Ugyanakkor a szükségtározók hatása a folyón felfelé, a megnyitási hely feletti szakaszon korlátozott volt, miután csak a leszívás hatására lehetett építeni. — A mérgesi tározónál számításokat kell végezni egy fix küszöbű megnyitás szükséges méreteire vonatkozóan és ez alapján olyan biztosított kivezetési helyet kell építeni, amely megfelel a hidrológiai és hidraulikai, valamint az állékonysági feltételeknek. — Mind a mályvádi, mind a mérgesi szükségtározónál javasolható a tározótér kazettázása olyan árvíztározási esetre, amikor a kivezetésre kerülő víztömeg nem indokolja a teljes tározótér elöntését. — A szükségtározók megnyitására a kotrógépes technológia a jövőben nem alkalmazható. A műveleti tervekben az előre kiépített megnyitási hely(ek)re elkészített robbantási technológiát kell alkalmazni. -Javasoljuk egy komplex fejlesztési koncepció kidolgozását a Fekete- és FehérKörös térségére, amelyben az egyes fejlesztési elemek kölcsönhatása, alternatívái, sorolása kell, hogy szerepeljen. — A Körös-völgyi árvízi szükségtározók kezelési és üzemelési szabályzatát és azon belül a tevékenységek ún. műveleti tervét {KOVIZIG 1977) az 1995. decemberi árvíz tapasztalatai alapján módosítani, korszerűsíteni szükséges. A szükségtározók üzemeltetésének potenciális eseteire el kell készíteni a lehetséges igénybevétel valamennyi körülményét számba vevő forgatókönyveket, az ún. szcenáriókat. -A folyamatban lévő ágazati térinformatikai fejlesztés keretében elsők között kell biztosítani a digitális térképek adaptálását, a térinformatikai eszközök rendszerbe állítását a szükségtározókra. — A szükségtározók üzemirányítása szempontjából legfontosabb vízmércéknél távjelzö berendezéseket kell telepíteni. Javasoljuk, hogy az országosan előirányzott ilyen fejlesztések keretében a Körösök vízmércéi elsőbbséget élvezzenek. — Az árvízi vízhozammérések folyamatos végrehajtása a Körösökön kiemelkedő jelentőségű. A szükségtározókat hidrológiai szempontból megbízhatóan csak akkor lehet üzemeltetni, ha a levonuló árhullám tényleges vízszállítása ismert. Ehhez a méréseket már az áradó ág alsó tartományában el kell kezdeni és a tározók üzemeltetése szempontjából kulcsfontosságú szelvényekben megfelelő gyakorisággal kell végezni. Erre előzetesen mérési-szervezési tervet kell készíteni és biztosítani kell az árvízi vízhozammérések személyi feltételeit. Meg kell oldani a vízhozammérések haladéktalan kiértékelését és közlését a védekezés helyi és országos irányítóival. A levonuló árhullám aktuális vízállás-vízhozam összefüggését a szükségtározók üzembe helyezésének aktív döntéselőkészítő eszközévé kell tenni.
