Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése

Az 1995. decemberi Körös-völgyi ár\'iz és a sziikségtározások hidrológiai elemzése... 99 szakcsoportja összesen 10 db előrejelzést készített és adott ki. Az előrejelzések mindegyike aktuális helyzetelemzést is tartalmazott. A célállomások tetözésének meghatározása a KÖVÍZIG saját többváltozós regressziós előrejelző modelljével, illetve a VITUK.I hasonló elven működő modelljének lefuttatásával készült. Az előrejelzések kiadása előtt konkrét korábbi árhullámok analógiai összehasonlítását is elvégezték. Az előrejelzések a kiadásuk előtt az Országos Vízjelző Szolgálattal egyeztetésre kerültek. Az előrejelzések beválásának értékelésére a 15. és 16. ábrán mutatunk be példákat, amelyekről a következő főbb következtetések vonhatók le: Fekete-Körös, Remetére 6 db előrejelzés készült, 100%-os beválással. (Ez azt jelenti, hogy 6 db előrejelzés a ténylegesen bekövetkezett helyzetet jelezte előre a megadott idő és magassági intervallumon belül.) Figyelemre méltó, hogy a föárhullám előrejelzései a maximális beválás mellett több mint 40 órás időelőnnyel készültek, ami a mályvádi nyitás előkészületei szempontjából igen lényeges momentum volt. Fehér-Körös, Gyulára 6 db előrejelzés készült, 100%-os beválással. Figyelemre méltó, hogy a főárhullám H

ma

x körüli előrejelzés már 55 órával a bekövetkezés előtt elkészült, ^mikor még csak 4,00 m körüli vízállás volt az állomáson. Megjegyzendő, hogy az utóárhullám ugyan a hibahatáron belül lett elörejelezve, de kissé a ténylegesnél korábbra. 9. Összefoglalás, következtetések és javaslatok Körösökön december hónapban legutóbb 70 évvel ezelőtt, 1925. december 23-án volt árvíz, amely jeges volt és súlyos helyzetet teremtett. Ekkor történt az ún. Olajtanyai töltésszakadás a Sebes-Körös bal partján, két töltésszakadás a Fehér-Körös jobb partján román területen, amely miatt a Fehér- és Fekete-Körös deltájában magyar és román területen összesen 160 kitt került víz alá és 200 millió m

3 víz tározódott. (Ezt v követően épült meg az ún. trianoni töltés az országhatár mentért.) A Körösökön, a Kettős- és a Sebes-Körös összefolyása feletti szakaszon, hazai területen és a magyar területeket veszélyeztető romániai határ menti térségben 1925-1995. között 28 töltésszakadás vag

у árvízi szükségtározás történt, amelyekből 20 a Fekete- és Fehér-Körös összefolyása felett történt (ebből a 20 esetből 7 magyar, 13 pedig román területen). A Fekete- és Fehér-Körös közötti ún. deltát az elmúlt 70 évben 9 esetben öntötték el részben vagy teljes egészében az árvizek töltésszakadások illetve szükségtározások miatt (1925, 1932, 1939, 1966, 1970, 1974, 1980, 1981, 1995). Az elöntött terület 10-161 km

2 (17. ábra), a kiömlött vízmennyiség 8-200 millió m

3 volt (Szlávik 1982/a). Nem nehéz belátni, hogy a Körösök jelentősebb árvizei a jövőben sem lesznek levezethetők csupán csak az árvízvédelmi töltések között — az árvízi szükségtározók rendszeres üzembe helyezésével a jövőben számolni kell. Ezek a körülmények feltétlenül indokolják Körösök térségével való megkülönböztetett foglalkozást a vízkárelhárítás fejlesztése és a védekezési tevékenység szervezése terén. Az árvízi szükségtározók üzembe helyezése rendkívül összetett, hatásában, következményeiben szerteágazó védelmi döntés, amelynek tapasztalatait — a jövőbeni alkalmazás érdekében — részletesen elemezni és értékelni kell.