Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Varga M.-Váradi J.: A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai az 1995. decembere és 1996. júniusa közötti időszakban

A vízkár-elhárítási védekezési munkák országos irányításának tapasztalatai... 9 tékben nem biztosíthatók. Addig, amíg nem teremthető meg a finanszírozás biztonsága, sorolni kell a feladatok között. Végeredményben azt kell megállapítani, hogy a védelmi létesítmények védőképessége ma már egyértelműen romlik, a'védekezési eszközök, berendezések üzembiztonsága nem kielégítő. Emiatt a károk bekövetkezésének veszélye nő, a bekövetkezhető károk nagysága fokozódik, hiszen ha alacsonyabb a védőképesség, akkor már a kisebb, de egyben gyakoribb árhullámok is okozhatnak károkat, sőt teremthetnek akár katasztrofális helyzeteket is. 1.2. Az árvíz- és belvízvédelem szervezeti keretei és a közreműködők feladatai A vízgazdálkodási feladatok a kormányon belül a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felelősségi körébe tartoznak, aki - különösen nagy veszély esetén - kormánybiztosként tevékenykedik. E feladatkörének ellátását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) helyettes államtitkár útján irányított ún. vízügyi blokkjának szakmai tevékenysége biztosítja. A miniszter felügyelete alatt álló, országos hatáskörű, a vízgazdálkodás operatív feladatait ellátó szakmai szervezet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az állam vízkár-elhárítási feladatainak ellátásban meghatározó szerepe van a vízgyűjtő területekre szervezett 12 vízügyi igazgatóságnak. A vízkár-elhárítás országos jellegű speciális szakfeladatait (légi figyelő szolgálat, jégtörés, vízügyi távközlés, védelmi robbantási feladatok, a vízügyi igazgatóságok védelmi szakfelügyelete, központi védelmi osztag működtetése) jelenleg az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) látja el

1*. A hidrológiai adatgyűjtés és információszolgáltatás szervezését, az árvizek előrejelzését a VITUKI Rt. keretében működő Országos Vtzjelző Szolgálat végzi. A vízkár-elhárítási védekezési tevékenység eredményessége szempontjából meghatározóak az állam kizárólagos tulajdonában, egyben a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő, nagy kiterjedésű térségek védelmét ellátó árvízvédelmi müvek. A védekezést a védelmi szakaszokon a veszély mértékének megfelelő készültségi fokozatban (I., П., III. fokú és rendkívüli készültség), az ezekhez hozzárendelhető szervezési és műszaki intézkedések végrehajtásával kell ellátni. A veszély mértéke a vízállással és egyéb körülményekkel jellemezhető. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, amely 1996. január 1 -jén lépett hatályba, tételesen meghatározza a különböző érdekeltek vízkár-elhárítási feladatait. A törvény a vízügyi szervezet feladatát a következőképpen írja elő: — a vízkár-elhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása, — a védőmüvek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása, — a védekezés területi szervezése, szakmai irányítása, — a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása, — a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása, — a vízi társulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása, — a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás. 1 *Az ÁBKSZ mint központi költségvetési szerv 1996. október 31-én megszűnik. Egyes szakfeladatait a továbbiakban az OVF látja el. Az ÁBKSZ jogutódjaként létrejövő ÁBKSZ Közhasznú Társaság (kht.) a jövőben a kiemelt központi védelmi osztag feladatait végzi.