Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között

А Пипа gázlói Pozsony-Mohács közöli 91 Az integrált összeget úgy határoztuk meg, hogy számításba vettük azokat a napokat, amikor az év folyamán a szakaszon, egy vagy több gázlónál a gázlómélység 2,5 m alatt maradt. Értelemszerűen az így meghatározott időtartam hosszabb mint bármelyik gázló saját időszaka. A Pozsony-Szob közötti szakasz gázlójellemzőinek idősorát a 14. ábra mutatja be. A véletlenszerű változásokat mutató adatok az alábbi - nem törvény szerű - jellegzetességeket jelezték: - a gázlók számának növekedésével általában növekszik a gázlós napok száma is; - a gázlós napok száma és a gázlómélység általában fordított arányt mutat, egyegy gázló meghatározó szerepe az általános helyzet ellen hat. Az időszakot kettéosztva meghatároztuk a részidőszakokra a gázlójellemzők átlagértékeit (II. táblázat). A II. táblázat adatai eléggé egyértelműen arra utalnak, hogy a gázlójellemzők az időszak második felében kedvezőtlenebbek voltak, mint az első 15 évben. A vizsgálataink szerint ez a változás nem magyarázható a vízhozamviszonyokkal, arra kell következtetnünk, hogy a Duna Pozsony-Szob közötti szakaszán a hajózási feltételek a szakaszra fordított kotrási és kőmunkák ellenére még szinten is alig voltak tarthatók. A Szob-déli országhatárra (magyar szakasz) jellemző adatokat is a II. táblázatban mutatjuk be. A magyar szakaszon mintegy kétharmadra csökkent a gázlók száma, miközben az átlagos minimális gázlómélység 0,2 m-rel növekedett, a gázlós időszak változatlansága mellett. 3. A Pozsony-Mohács és a Regensburg-Sulina közötti Duna-szakaszok hajózhatóságának összehasonlítása A Pozsony-Mohács közötti Duna-szakasz gázlóinak a hajózásra gyakorolt hatását értékelhetjük gázlónként, folyószakaszonként, de a legmegbízhatóbb értékelést akkor kapjuk lia a Duna teljes hajózható szakasza tekintetében vizsgáljuk. Annak érdekében, hogy megalapozott következtetésekre juthassunk több megközelítést alkalmaztunk. Elsőként a gázlók fajlagos sűrűségét vizsgáltuk a Duna Regensburg-Sulina szakaszán. A 15. ábrán feltüntetjük a 100 fkm-re eső gázlók számának hossz menti változását. Az 1900-1800 fkm közötti kiugró érték nem kíván részletesebb magyarázatot. Az összehasonlítás másik lehetősége, hogy az 1961-1990 között észlelt összesen 236 gázlónál feljegyzett gázlós napok összege (mintegy 80 ezer nap) százalékosan hogyan oszlik meg az egyes folyószakaszok között. A15. ábrán látható, az összes gázlós nap 46,1% a Pozsony-Szob közötti szakaszra esik, de még a második helyen is a Szob-Mohács közötti szakasz áll 15,1%-kal. AII. táblázatban a Duna Rcgensburg-torkolat közötti szakaszára jellemző gázlóadatokat tüntettük fel. Az egymást követő két időszakra meghatározott átlagértékek alapján megállapítható, hogy a jellemzők a német és osztrák szakaszon jelentősen javultak, a magyar, a jugoszláv és a jugoszláv-román, továbbá a román-bolgár szaka-