Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
1. füzet - Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között
А Пипа gázlói Pozsony-Mohács közöli 79 A Szob-Mohács közötti tehát teljes egészében magyar Duna-szakaszra készített feldolgozás (4. ábra) eredménye annyiban tér el a Pozsony-Szob szakaszától, hogy a kisvíz már augusztusban kezdődik és ennek megfelelően az augusztusi és szeptemberi hónapok részaránya megnő, a novemberi részarány pedig eléri az októberit. Az értékelés során természetesen figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a december-január-február hónapokban erős jégzajlás, illetve álló jég esetén szünetel a gázlók észlelése. A gázlóadatok és a havi átlagos vízhozamok összvetéséből megállapítható, hogy az 1700 m 3 s 1 nagymarosi vízhozamnál kisebb vízhozamok esetén már fennáll a gázlós időszak bekövetkezésének lehetősége. A vizsgált időszakban tíz esetben a januári, két esetben a febniári, és egy esetben a decemberi gázlóadatok hiányoznak a Duna Bizottság kiadványából (CD 1993). Egy-egy adott év gázlósságára az évi középvízhozamok mellett különös jelentőségű a vízszállítás éven belüli eloszlása. Példaként a nagymarosi szelvény közel azonos évi középvízhozammal rendelkező 1965. és 1966. évek esetét mutatjuk be. Az 1965. évi átlagos vízhozam 3263 m 3 s~', az 1966. évi pedig 3004 m 3 s1 volt. A havi átlagos vízhozamértékek alapján megszerkesztettük az évi vízszállítások integrálgörbéjét (5. ábra). Az integrálgörbék két végpontját összekötő egyenessel párhuzamos vonalak távolsága meghatározta az éven belüli vízhozamviszonyok egyenlőtlenségének mértékét, mely ebben az esetben 23,32%-nak, ill. 10,83%-nak adódott. 1965-ben a Pozsony-Szob közötti szakaszban 15 gázlót észleltek, a gázlók 119 napon keresztül akadályozták a hajózást, a minimális gázlómélység 1,2 m volt. A Szob-Mohács szakasz megfelelő adatai: 3 gázló, 89 nap, 1,4 m, 1966-ban pedig a Pozsony-Szob közötti szakaszon 3 gázló jelentkezett, 23 nap tartóssággal, 2,0 m-es mélységgel. A magyar szakaszon nem volt gázló. 2.2. A gázlók kialakulása és a gázlóviszonyok A dévényi kapun belépő Duna néhány kilométer után eléri Pozsonynál az eséstörés miatt kialakult hordalékkúp felső csúcsát. A mintegy 70 km hosszú hordalékkúp alsó végén - Gönyű térségében - az addig jellemző 0,35-0,40 m/km esés 0,08-0,10 m/km-re csökken. Emiatt a folyó lelassul és ezért építhette ki a Duna Bécs feletti szakaszáról érkező - a duzzasztóművek megépítése előtti évi 400-600 ezer m 3-re becsült görgetett hordalékból a belvízi deltának nevezett hordalékkúpot. A Duna Pozsony-Gönyű közötti ún. „Felső-Duna" szakaszán, a hordalékkúpon a 300-400 m széles mederben kanyargó, számtalan mellékágat és szigetet létrehozó folyónak minden adottsága megvolt a nagyszámú, hosszantartó gázlók kialakítására. Minden mellékág ki- és betorkollása magában hordozta a gázlókialakulás lehetőségét. S jóllehet Magyarország és Csehszlovákia (Szlovákia) együttes erőfeszítésének eredményeként kiterjedt kisvízszabályozási munkákat végeztek: lezártak mellékágakat, párhuzamműveket építettek, erősítették a középvízi meder partjait, s mindezt jelentős tömegű gázlókotrással egészítették ki, a folyószakasz gázlóviszonyait alapvetően nem