Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között

Vízügyi Közlemények, LXXV11. évfolyam 1995. év 1. füzet A DUNA GÁZLÓI POZSONY-MOHÁCS KÖZÖTT DR. GODA LÁSZLÓ A Duna mederviszonyainak megváltoztatására irányuló emberi tevékenységben az elmúlt két évszázadban jellegzetes időszakok alakultak ki. A XIX. században végrehajtott árvíz-mentesítési munkálatokat követő - a XX. századra is áthúzódó - középvízi szabályozás után e század első felét a hajózási akadályok megszüntetésére irányuló kisvízi szabályozások jellemezték. A rövidebb-hosszabb szakaszokra kiterjedő kisvízszabályozási munkálatok átfogó jelleggel a Rajka-Gönyű közötti szakasz szabályozási tanulmánytervében jelentek meg, amelynek végrehajtását viszont a felső-dunai vízlépcsőrendszer kiépítésének elkezdése szakította félbe. A XX. század második felében több tényező hatásának együttes eredményeként a Duna egyes szakaszain - így a Rajka és Mohács közötti szakaszon is - fokozódó medermélyülés volt tapasztalható. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a Duna németoszü'ák szakaszán és a folyam mellékfolyóin gyors ütemben felépített vízlépcsők miatt lényegében megszűnt a görgetett hordalék szállítása, ugyanakkor viszont az egyes folyószakaszokból folyószabályozási és ipari célból korábban soha nem látott mennyiségű anyagot kotortak ki. A meder mélyülése észrevehető változásokat okozott a Rajka-Mohács közötti szakasz gázlóviszonyaiban is. A folyószabályozási célú kotrások hatására egyes gázlók megszűntek, ugyanakkor újak is keletkeztek az ipari koüások okozta medermélyülések közötti küszöbökön, de az is előfordult, hogy a több évtized óta megszűntnek hitt gázlók újra éledtek a kisvízszabályozási művek feliszapolódása, szárazra kerülése miatt. A vízlépcsők építése és a meder kottása miatt az elmúlt 30-40 évben olyan méretű változások következtek be a Duna kisvízi medrében amire korábban nem volt példa. A gázlóknak mint a kisvízi meder jellegzetes képződményeinek vizsgálata ebben a soha meg nem ismételhető időszakban elősegíti a méderviszonyok jobb megismerését. A Duna hajózható szakaszára kiterjedően több évtizede gyűjtött gázlóadatok rendezése és elemzése hasznos következtetésekre ad lehetőséget folyószabályozási és árvízvédelmi vonatkozásban is. Az árvízvédelem témakörben különös jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a Duna-vízgyűjtő meteorológiai, hidrológiai adottságai miatt a folyó kisvizének - így a gázlók megjelenéseinek időszaka felében-harmadában egybeesik a jég megjelenésével, illetve beállásával s a gázlók feletti alacsony vízmélységek jégtorlaszok kialakulását segíthetik elő, amire az elmúlt két évszázadban nem egyszer volt példa. A gázlókon észlelt adatok sorozatának összevetése a folyószakaszon végzett munkák tömegével a szakember számára elősegítheti annak a kérdésnek az eldöntését is, hogy a kotrási és kőmunkák adott mennyisége és aránya mellett hatékonynak tekinthető-e a kisvízi szabályozás alkalmazott módszere vagy érdemes lenne más megoldást alkalmazni. A kézirat érkezett: 1994. XII. 20. Dr Goda László oki. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének ny. igazgatója