Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után
66 Rákóczi László és Sass Jenő lönböző kombinációja az itt régóta ismert bonyolult folyamatoktól eltérő módon határozza meg. A mederalakulás új jellemzőinek alapos megismeréséhez a Duna elterelése óta eltelt két év túlságosan rövid. Ez idő alatt még nagy árvíz nem vonult le a Dunán. Amennyiben az eddigi vízmegosztás változik és néhány árvíz is levonul, akkor a hordalékjárás és a meder az eddigi tapasztalatoktól eltérően alakulhat. Az 1994. évihez hasonló összekapcsolt mederfelmérés és mederanyag mintavétel sorozatot kellene tehát végezni minden nagyobb (6000 m 3s~'-ot meghaladó pozsonyi tetőző vízhozamú) árvíz levonulása után, de ilyenek hiányában is legalább két-három évenként, illetve a szigetközi vízpótlás jelentős megváltozása esetén például a fenékgát mederdinamikai hatásainak kimutatására. A mostani vizsgálatok bizonyították azt is, hogy a mederanyag minták szemösszetételi görbéinek elemzése és összehasonlítása egy-egy megfigyelési időszak végén, vagy egy mértékadó hidrológiai esemény lezajlása után semmivel sem helyettesíthető módszer a meder dinamikai sajátosságainak vizsgálatánál. Hasznosan egészítheti ki az így levont következtetéseket a medeifelvételi adatokkal való összevetés is. Ezért kívánatos lenne, hogy a núntavételek és a mederfelmérések párhuzamosan történjenek és hogy egy-egy mértékadó árvíz levonulása után ne teljen cl medermorfológiailag hosszú idő (több hónap) a mérések végrehajtásáig. Fontos továbbá az is, hogy a mederfelmérések és a mintavételek mindig ugyanazokban a szelvényekben, illetőleg függélyekben történjenek. A mederanyag hosszmenti finomabbá, vagy durvábbá válásáról ugyan a szelvények átlagos szemátmérőinek változása is ad közelítő tájékoztatást, azonban a szelvényeken belüli változások, az egyes hordalékmozgási sávok helyzetének nyomonkövetése valamennyi mederanyag minta szemösszetételének ismeretét és figyelembevételét kívánja meg. A szemeloszlási változások egy-egy szelvényen belül ki is egyenlíthetik egymást, így esetenként a szelvény átlagos szemátmérője nem, vagy alig mutat változást és így félrevezető lehet. Irodalom Rákóczi L.: Mederanyag-minták információtartalma és hasznosítása a folyószabályozásban. А MIIT országos vándorgyűlése, Keszthely, 1979. VITUKI: A Felső-Duna és a Szigetközi-ágrendszer környezetállapotának vizsgálata. Összefoglaló jelentés, Tsz.:713/1/2904-06 VTTUKI Rt. Budapest, 1995. Hankó Z - Alföldi L. - Slarasolszky O.: A Felső-Duna és a Szigetköz hidrológiai jellemzőinek megváltozása a dunacsúnyi vízlépcső üzemebehelyezése nyomán, Vízügyi Közlemények LXXVI. évf. 1-2 füzet, 1994. * * * Changes of the channel of the Hungarian Upper Danube and of the side river arms of the Szigetköz upon putting the Dunacsúny I. river barrage into operation by Dr. László RÁKÓCZI C. Sc. and Jenő SASS, Civil Engineers The channels of the Danube reach between Rajka and Szap and of the side arms of the Szigetköz have been substantially transformed by the effects of closing the main channel of the river with the Dunacsún river dam, in October 1992, and diverting the bulk of the flow to the power canal of
