Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után

m.

Bf 119 118 117 116 115 114 113 112 111 110 109 8. ábra. Keresztszelvény változása az 1823,77 fkm-nél Fig. 8. Changes of the cross-section at r.km 1823,77 Bild 8. Querschnittsveränderung bei Strom-km 1823,77 Fig. 8. Le changement morphologique du lit du Danube au profil en travers de 1823,77 km Рис. 8. Измерение поперечного сечения в 1823,

77 ркм А 10. ábra tanúsága szerint a lerakódás mértéke méter nagyságrendű. Figyelemre méltó, hogy a feltöltődés zöme már az 1993. évi felmérés előtti időszakban lejátszódott és csak a meder középső sávjában nőtt tovább decimétcrekkcl a második vizsgálati évben. A mederfelmérésekből számított térfogatváltozások szerint a főmeder 1821 és 1811 tkm közötti szakasza az 1992-94 időszakban összesen mintegy 587 (XX) m

3-t töltődött. Az alvízcsatoma bctorkollása alatti, mintegy négy km hosszú folyamszakaszon (/. ábra) a torkolat felett tapasztalt határozott feltöltődés igen nagy medermélyülésbe csap át (6. ábra), a torkolattól távolodva csökkenő mértékben. Az 1810,12 fkm-ben lévő 113.VO szelvény mederanyaga megtartotta vegyes, homokos kavics jellegét, de a homoktartalom kissé csökkent és a bal parttól számított második minta jelentősen feldurvult (11. ábra). A legdurvább anyagú medersáv ádielyeződése a bal parttól mintegy 50 m-rel a meder közepe felé egyben a sodorvonal helyzetének megváltozását is jelzi a főmederbe ferdén beömlő nagy vízhozam hatására. Változatos képet mutat a 12. ábra szelvényalak-sorozata, amelyen jól nyomon kövediető a sodorvonal áthelyeződése az elterelés utáni első évben, majd a sodor helyének továbbmélyülése és a szelvény jobb oldalának általános kimosódása a második évben. A bal parti korábbi sodorhelyen a meder ugyanezen idő alatt fokozatosan felA Felső-Duna és a szigetkőzi mellékágak mederalakulása... 57