Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után

A Felső-Duna és a szigetkőzi mellékágak mederalakulása... 51 ismételt keresztszelvény felmérési eredmények. Noha 1993-ban mederanyag mintavételek nem történtek, azonban az azévi felmérés adatainak felhasználása célszeríí, mert az említett hat megosztott árhullám közül négy az 1993. évi mederfelmérés előtt vonult le a főmederben. A tejfalusi ág felső végénél lévő 145.VO (1837,11 fkm) szelvény mederanyagá­nak változásai az címűit két évben egyrészt az ágrendszer felső végének kinyitása és az oda bejutó rövid árhullámok, másrészt a bal parti sarkantyúmezőnek a fenntartó víz­hozam idején megnövekedett áramlásterelő hatása következtében álltak elő (2. ábra). A szelvény bal felén az áramlási árnyékban határozott homoklerakódás mutatkozik, míg középen és a meder jobb felén a mederanyag tovább durvult. A jobb part közelé­ben tehát a kinyitott zárásnál a hirtelen szelvénybővülés hatására a kavicsmeder mér­sékelt finomodása figyelhető meg, valószínűleg az árhullámok alatt idejutott finom ka­vics és durva homok lerakódása következtében. A mederanyag szemösszetétele 1992-ben igen egyenletes volt a keresztszelvény mentén (a görbék egymáshoz közel helyezkednek cl). 10 mm alatti átmérőjű finom kavics és különösen homokanyag csak a sarkantyúk árnyékában vett mintában volt számottevő mennyiségben. A görbék alakja teljesen, vagy jórészt kifejlődött meder­páncélozódásta utal, míg ez az 1994-ben vett minták közül csak a meder közepén és jobb felén (180, illetve 240 m-re a bal parti VO kőtől) jellemző (2. ábra). A 3. ábrán látható keresztszelvények eltérései összhangban vannak a szemösz­szetételi görbék alapján valószínűsített kimosódási és feltöltődési irányzatokkal. 3. ábra. Keresztszelvény változása az 1837,11 fkm-nél Fig. 3. Changes of the cross-section at river kilometre (r.km) 1837,11 Bild 3 Querschnittsveränderung bei Strom-km 1837,11 Fig. 3. Le changement morphologique du lit du Danube au profil en travers de 1837,11 km Рис. 3. Изменение поперечного сечения в 1837,11 ркм

Next

/
Thumbnails
Contents