Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek. 427 Dublinban 1992 . január 26—31. között 113 ország vezető szakemberei, ENSZ-világszervezetek (WMO, WHO, UNESCO, UNEP, FAO, UNDP, UNDPTCD, EGB, AEA stb.) és a nagy fejlesztési intézmények (WB, ENRD, IBRD) szakértői áttekintették a világ fejlődése szempontjából kritikus vízi és környezeti kérdéseket és javaslatokat készítettek elsősorban a „Környezet és Fejlődés" világkonferencia (UNCED) számára, amelyre 1992. júniusában, állam- és kormányfők részvételével Rio de Janeiroban került sor. Az édes vízkészletekkel kapcsolatos világméretű aggodalmakat első ízben 1977-ben Argentínában, a Mar del Platai-i Vízügyi Konferenciáján fogalmazta meg az ENSZ akciótervében. Hazánkban az egyedülálló természetföldrajzi adottságok miatt különösen fontos a vízügyi feladatokkal számolni, mivel - а felszíni vízkészletek 96%-a külföldről származik, elosztásuk térben és időben rendkívül egyenlőtlen, - a szélsőséges vízjárás miatt az ország 52%-a árvizekkel és belvizekkel különösen veszélyeztetétl. 3.3. A premisszákból eredő intézkedések A Dublini Nyilatkozat négy alapelve - melyek helyi, országos és nemzetközi szinten foganatosítandó intézkedéseket ajánl - közül az első kimondja, hogy: „Az édesvíz véges és sebezhető természeti erőfonás, amely elengedhetetlen az élet fenntartása, a fejlődés és a környezet védelme szempontjából". Ez megköveteli, hogy a hatékony gazdálkodás érdekében Í\ felszíni és felszín alatti vizek teljes vízgyűjtőjére kiterjedően hangolják össze a föld- és vízhasználatokat. A hatékony vízgazdálkodás végrehajtása decentralizált megközelítést igényel, de ennek sikeréhez szükséges a megfelelő intézményi keretek létrehozása: egy olyan országos vízügyi hatóság, amelyik alkalmas a prioritások meghatározására, a politikai irányelvek kidolgozására, a célkitűzések meghatározására, a szabványok előírására. A nemzeti (így a hazai) vízügyi halóság (vízügyi szolgálat) legsarkalatosabb és legösszetettebb funkciója a vízkészlet-gazdálkodási politika és programok integrálása a teljes társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi döntéshozás folyamatába; felelőssége a vízgyűjtőszintű integrált vízgazdálkodás megvalósítása, a vízgyűjtőkre szervezett hatóságok kiépítése, szervezeti megerősítése. A vízgazdálkodási követelmények - és gazdasági helyzetünk is - egy pillanatra sem megfeledkezve a kiemelt vízkár-elhárítási feladatainkról, tartós, állami szerepvállalást és teherviselést igényelnek. Ez összehangolt, magas szakmai színvonalú tevékenységet követel meg az erre a célra létrehozott szervektől. A vízügyi szolgálat feladata a jól szervezett vízügyi igazgatási, a közösségi célokat szolgáló (nem szolgáltató) vízgazdálkodási tevékenység ellátása és irányítása.