Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 417 folyamatában abból indultak ki, hogy az érdekeltek teherviselő képessége nem biztosított. - A vízügyi igazgatóságok átszervezése során jelentősen csökkent az állam tulajdonában lévő, a közcélú vízi létesítmények üzemeltetéséhez szükséges működtető vagyonnak az a többlet kapacitása, ami elsősorban vállalkozói-szolgáltatói célokat szolgált. A központi vízügyi közigazgatás hatásági tevékenysége vízgyűjtőre szervezett, jól kiforrott, ennek a fenntartása az egyedül célszerű és okszerű szervezési-szervezeti elv. 1990 óta azonban a központi állami hatáskört két szervezet gyakorolja: a vízügyi igazgatóságok, továbbá a vízminőségi ügyek tekintetében a környezetvédelmi felügyelőségek. A vízgazdálkodás hatósági tevékenységét alátámasztó informatikai tevékenységek sorában a vízminőségi laboratóriumok nem kell, hogy feltétlenül állami költségvetési körben működjenek, azok közhasznú társaságokba telepíthetők. A vízügyi közigazgatás önkormányzati szférájában - a vízi közművek természetes monopolium jellege núatt - ellátatlan a fogyasztó és a szolgáltató közötti szabályozás funkciója (úgyis mint quasi fogyasztóvédelmi feladat). Szakmai szempontból az önkormányzatok nem tudnak felkészülni a csatornabírság kiszabására, annak a megyei jegyzőhöz telepítése indokolt. A vízgazdálkodásban alapvetően szükséges stratégiai tervezés (a vízkészletek elosztására, árvíz- és belvízvédelemre stb.) szervezeti kerete a területi vízgazdálkodási tanácsok megalakulásával létrejön. A vízgazdálkodás központkés területi szervezetének struktúrája kiforrott, működőképes. A KHVM miniszteriális szinten biztosítja a kormányzati és költségvetési kapcsolatokat ill. feltételeket. Az OVF az állanú irányítás központi operatív feladatait látja el a vízügyi igazgatóságok irányában. A vízzel való gazdálkodás és a vízkár-elhárítás területi feladatait 12, vízgyűjtőterületenként szervezett vízügyi igazgatóság végzi. 1994-ben a vízügyi igazgatóságok átszervezésére vonatkozó kormányhatározattal megkezdődött a szervezet egészének korszerűsítése. A vízügyi igazgatóságokról leválasztották a vállalkozói-szolgáltatói jellegű tevékenységeket. A vízügyi igazgatóságok bruttó gazdasági teljesítménye 5,5-6,0 milliárd Ft-tal, a közalkalmazotti létszám több mint 40%-kal, mintegy 4000 fővel csökkent. A közigazgatás-korszerűsítési folyamat következetes továbbvitele érdekében a KHVM Minisztériumi Kollégiuma döntött az OVF téladat- és hatáskörének korszerűsítéséről, valamint az ÁBKSZ közhasznú társasággá szervezéséről. Ezzel további 160 fővel csökken a közalkalmazotti létszám. A szervezet-rendszer hozzáigazítása a körülményekhez tehát folyamatban van. Az államigazgatás korszerűsítésének folyamatában a területi szervezetek vízgyűjtőre szervezettségének megváltoztatása indokolatlan; a szolgálat egységének a megőrzése több szempontból is szükséges, ezen belül pedig kardinális érdek az árvíz- és belvízvédekezés felelős ellátására való képesség megóvása és biztosítása. Ez. pedig nem a vízügyi szolgálat érdeke, hanem az. egész nemz.etgaz.daságé.